Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02
A magyar feminista mozgalom egyik úttörője eredetileg énekesnő volt, de később az újságíró pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének tagjaként, majd elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát.

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Fontos szerepe volt abban, hogy a korszak politikai, tudományos és mindennapi közbeszédében folyamatossá tegye a női egyenjogúság kérdéséről szóló vitákat, felhívja a figyelmet a nemi szerepek és vonások mély hatalmi, társadalmi, politikai beágyazottságára, és a sajtóba vigyen olyan témákat, mint a koedukált oktatás, a szexuális felvilágosítás vagy a prostitúció.

Az egyesület rendezvényeket, előadássorozatokat, akciókat szervezett, s ezzel bevonta a fővárosi közvéleményt a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos vitákba. A feminizmus támogatói között számos liberális közéleti személy vagy csoport állt. 1911-ben megalakult a Férfiliga a nők választójogáért.

Bédy-Schwimmer Rózsa 1907-től szerkesztette A Nő és a Társadalom, majd 1914-től A Nő című folyóiratot, melyek a magyarországi nőmozgalom legjelentősebb fórumaivá váltak. A feminista aktivistákon kívül a szerzők között voltak a kor jelentős irodalmárai, jogászai, szociológusai, közéleti személyiségei. Bédy-Schwimmer az alábbiakban jelölte meg a lap által fontosnak tartott témaköröket: nevelés, oktatás, koedukáció, szociális munka, gyermekvédelem, anyaság, háztartás, házasság, nemi élet, nemi felvilágosítás, prostitúció, leánykereskedelem, kultúrmozgalmak, szépirodalom.

1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője volt. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa szerte agitációt folytatott a magyarországi fehérterror ellen.

Az I. világháború utáni konzervatív politikai erők előtérbe kerülésével az egyesület működése lehetetlenné vált, sokan emigráltak, 1921-ben Bédy-Schwimmer is az Egyesült Államokba költözött. Itt a pacifista Lola Lloyddal állt a legszorosabb munkatársi, baráti (szerelmi??!) kapcsolatban. 1929-ben megtagadták tőle az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott.

A korban radikálisan újnak számító női szerepek lehetőségét mutatta meg – az aktív, független és gondolkodó nő alakját. Ez külsőségekben is megnyilvánult:

Egyenes szabású reformruhát viselt. Nem volt benne darázsdereka, máját, tüdejét a szoros, halcsontos fűző nem préselte össze. Tüntető bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ilyen ruhában végigmenjen az utcán.

Hivatalosan csak 1911 és 1913 között volt felesége egy Bédy nevű újságírónak. Ezután nem ment férjhez, és annak sincs nyoma, hogy együtt élt volna férfival; minden munkáját és érzelmi energiáját nőkbe fektette.

/Első megjelenés: Femidok.hu, 2005. márc. 6./

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Minerva Bernardino dominikai feminista, diplomata (1907–1998) 

május 02, 2017 - 22:05

Szülei – a korszellemtől eltérően – hét gyerekük nevelésekor  a lányokkal és a fiúkkal egyformán bántak.  Az egyetem elvégzése után a közigazgatásban kezdett dolgozni. Emlékiratában megemlíti, hogy hamarosan vezető pozíciót kapott, de fizetését nem emelték, mert nem kereshetett többet, mint férfi beosztottjai. 1929-től egyik vezetője volt az Accion Feminista Dominicana szervezetnek.

Clara Campoamor spanyol politikus, feminista (1888–1972)

február 10, 2017 - 17:17

Munkáscsaládból származott, munka mellett végezte el a madridi jogi egyetemet 1924-ben. Ügyvédi munkája mellett szociális problémák és a nőkérdés foglalkoztatta, alapítója volt az Asociación Femenina Universitaria egyesületnek. A Partido Radical (radikális párt) képviselőjeként 1931-ben bejutott a parlamentbe, ahol a törvényhozási bizottság tagjaként komoly része volt abban, hogy a nők szavazati jogot kaptak. A nők befolyásának erősítésére létrehozta a feminista Unión Republicana Femenina szervezetet.

Dorothy Tangney ausztrál tanár, politikus (1907–1985) 

március 31, 2017 - 21:05

Az ausztrál parlament első női képviselője, és az első nő, aki kormányatag volt. Perthben született, munkáscsalád lánya, szülei a Munkáspárt tagjai voltak. Munka mellett tanult és szerzett tanári diplomát. Tanulás és munka mellett bekapcsolódott a egyetemi majd a helyi közéletbe, fontosnak tartotta a lakhatáshoz, oktatáshoz, munkához való jogok biztosítását, kiállt a nők egyenlőségéért. 1943-ban választották be a szenátorok közé, 25 évig volt a parlament tagja.  Érdemeiért a királynőtől 1968-ban megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot.