Amikor a bábákat hagyják dolgozni...

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Amikor a bábákat hagyják dolgozni...

december 14, 2010 - 16:23
Ina May Gaskin Útmutató szüléshez (2003, magyar fordítás 2006) című könyve szerencsére még első gyermekem születése előtt került a kezembe, és a benne lévő születéstörténetek pozitív üzenete és kimenetele meggyőzött arról, hogy a nők igenis tudnak szülni, és a civilizáció nem ölte ki belőlünk ezt a képességet. Viszont azt is tudtam, hogy ehhez megfelelő környezetet és orvost is kell találnom, hiszen  152 centim és 45 kilóm fejcsóválást és hümmögést váltott ki a szülészekből, dr. Bálint Sándor kivételével.

Ina May Gaskin

A Szent Imre kórház szülészetén az alternatív módszerek és a bensőséges légkör megvalósításán kb. 15 éve dolgozó főorvos magát félig orvosnak, félig bábának vallja, és mindkét szakma előnyeit egyesíti magában. Második gyermekem kizárólag bábai segítséggel, szintén a Szent Imrében látta meg a napvilágot, hiszen dr. Bálint Balázs tudja, hogy az orvos nyugodtan háttérben maradhat, ha minden úgy megy, ahogy a természet elrendelte. Mivel nincs kórházfóbiám, a környezetet pedig elhanyagolhatónak tartom, a résztvevőket viszont én választottam és én diktáltam a tempót, majdnem olyan volt, mintha otthon szültem volna – csak kicsit kényelmetlenebb. Például hajnali 2-kor nem a kórházi felvétellel és a rettenetesen antipatikus ügyeletes orvos elkerülésével lettem volna elfoglalva, hanem a vajúdás nagyrészében alhattam volna, mint ahogy az előző alkalommal történt. Czakker Judit szülésznőnek külön köszönet jár, hiszen ő gondoskodott rólam attól a pillanattól kezdve, hogy beértem a kórházba, és ő segítette világra a fiamat gátmetszés és repedés nélkül, ami nem is volt olyan egyszerű, tekintve, hogy az orvos szerint méretarányosan akkora volt, mintha egy átlagméretű nő 4,5 kilós gyereket szült volna.

A szülésznők jólképzett szakemberek, sok európai országban orvosi jelenlét nélkül vezethetnek szüléseket kórházon belül is, Hollandiában pedig a nők 30% otthon szül bábai ellátással, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy náluk a kórházi szülések esetében 10%-kal magasabb a csecsemőhalálozás, annak ellenére, hogy a szülés ideje alatt az anya veszélyeztetettségi állapota közel azonos volt. A következő táblázat igazán izgalmas betekintést nyújt a brit szülések kimenetelébe kórházi, valamint bábás otthonszülés és háziorvosi rendelőben történő szülés esetén, amelyek egyazon sorban vannak feltüntetve, hiszen nagyon hasonló volt a statisztikájuk. Ha a kórházi szülés a legbiztonságosabb, hogyan lehetséges, hogy kivétel nélkül minden esetben jobb túlélési esélyekkel születtek a babák otthon vagy a háziorvosuk rendelőjében?

 

 

 

Veszélyeztetettség foka

Magzati (28 hét után) és csecsemőhalálozás 1000 szülésre

Kórház

Nagyon alacsony

8.0

Háziorvosi rendelő és otthonszülés

Nagyon alacsony

3.9

Kórház

alacsony

17.9

Háziorvosi rendelő és otthonszülés

alacsony

5.2

Kórház

Közepes

32.2

Háziorvosi rendelő és otthonszülés

Közepes

3.8

Kórház

Magas

53.2

Háziorvosi rendelő és otthonszülés

Magas

15.5

Kórház

Nagyon magas

162.26

Háziorvosi rendelő és otthonszülés

Nagyon magas

133.3

Marjorie Tew, Journal of the Royal College of General Practitioners, August 1985.

 

 

A szakvélemény szerint a különbség a bábai és az orvosi gondozási modellben rejlik. Szerencsére nekem az előbbiben volt részem az utóbbi negatívumai nélkül, de épp eleget hallottam róluk ahhoz, hogy úgy gondoljam, mindenkinek joga van a háborítatlan szüléshez, hiszen a statisztikák alapján az anyák és gyermekeik is sokkal jobb állapotban vannak, ha fogadott bábával szülnek, akár otthon, akár születésházban, akár kórházban. És pillanatnyilag ehhez a bábák értenek, néhány szülészorvos kivételével.

2009-ben az európai újszülött-halálozási statisztika azt mutatja, hogy a bábai modellt alkalmazó Svédország, és a szülések háromnegyedét bábával vezető Finnország, Norvégia, Franciaország, Németország 2,1-2,6/1000 közötti értékekkel sokkal jobb eredményt ért el, mint Magyarország, ahol 1000-ből átlagosan 4,4 csecsemő vesztette életét. És a csecsemőhalandóság nemcsak a pénzen múlik, hiszen Csehország, Szlovákia és Szlovénia is 2,3 és 2,6 közötti értékeket érnek el. Az anyai halandósági statisztika alapján is a természetes szülés sokkal biztonságosabb a fogóműtétesnél és a császármetszésnél, ha programozott, ha sürgősségi a műtét. Azt senki sem vitatja, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az anya vagy gyermek állapota kizárja a természetes szülés lehetőségét, de ez ma már könnyen megállapítható. Tehát az adatok alapján, egészséges anyának és gyermekének ma is a legbiztonságosabb a természetes, beavatkozásmentes szülés, amelynek biztonságos formája a bábai modellben valósul meg. Ina May Gaskin a világ legismertebb és legelismertebb bábájává vált joggal, hiszen bábaközpontjának adatai arra mutatnak, az esetek 95%-ában nem szükséges a kórházi ellátás, nem történt anyai haláleset, az újszülötthalandóság pedig szinte azonos a magyarországi 2004-es adattal – és sokkal jobb az USA átlagnál.

 

 

 

Ina May Gaskin bábaközpontja

1970-2000 között

2028 várandósság, kórházba szállítás 4,9%

Magyarország 2004

Császármetszés

1,40%

 26,1 %, ebből 31,4% választott

Vákuum

0,05%

1,75%

Gátmetszés

Nem végeznek

77,40%, első szülésnél 91,4%

Sértetlen gát

68,80%

 nincs adat

Ikerpár

100% hüvelyi úton született

72,9% császármetszés

Anyai halálozás

0

0,01%

Újszülötthalálozás

0,39%

0,33%

Koraszülés

2,90%

9,10%

Először szülő anya

44,70%

48,20%

 

 

Ina May Gaskin 1996 és 2002 között az Észak-amerikai Bábák Szövetségének elnöke, 2003-ban a Yale Egyetem meghívott előadója, a londoni Thames Valley University 2009-ben tiszteletbeli doktori címet adományoz neki a bábás szülések biztonságosságának és hatékonyságának bizonyításáért. Ezek után elgondolkodtató, hogy miért folyik boszorkányüldözés Magyarországon a hivatalos bábaképzés helyett. Talán a hálapénzen kívül ugyanazért a szemléletért, amiért régivágású orvosok automatikusan császármetszést írtak volna elő nekem az alacsony termetem miatt?

 

 

Források:

Gaskin, Ina May. Útmutató szüléshez. Budapest: Jaffa Kiadó, 2006.

Korte, Diana and Roberta Scaer. A Good Birth, A Safe Birth. Boston: Harvard Common Press, 1992.

Tew, Marjorie. Journal of the Royal College of General Practitioners, August 1985.

www.inamay.com

The European Perinatal Health Report

http://www.europeristat.com/publications/european-perinatal-health-report.shtml

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?

január 27, 2013 - 11:21
Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?

A világ nagyobb részén az anyaság inkább pokol, mint öröm. A valódi anyai (és apai) örömök, a tervezett gyermekáldás és az emberi módon történő felnevelés lehetősége csak a kisebbségben lévő kiváltságosoknak adatik meg. 2007 óta szeptember 26-a a fogamzásgátlás világnapja.

Bár a jelenlegi hazai politika agymosó sulykolása méretes szemellenzőt helyez elénk, a hosszútávon fenntartható jólét kulcsa egy globális szemléletmód, amelyből következően óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a fogamzásgátlás miért csak a jómódúak kiváltsága?

„Nem négy évre tervezzük a gyereket” - a Friedrich Ebert Alapítvány párbeszédfóruma

május 12, 2015 - 21:37

Április 22-én tartotta a Friedrich-Ebert-Stiftung – 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje, azon belül pedig a 2014-ben indult Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről című vitasorozata keretében – „Az eltűnt népességrobbanás nyomában – A gyermekvállalással kapcsolatos diskurzusok” című párbeszédfórumát.

Egy lehetséges alternatíva – a tudatos gyermektelenség

április 22, 2011 - 14:19
Illusztráció (Kép: Jánosi-Mózes Tibor)

Ez az írás nem a meggyőzésről szól. Trendekről, vagy az általános gyermekvállalási kedv csökkenéséről sem szeretnék beszélni, mert bár sokan vallják magukénak azt a gondolatot, miszerint ebbe a rideg és kiszámíthatatlan világba nem jó gyereket szülni, a tudatos gyermektelenség nem pusztán ebből eredeztethető, és nem is az utóbbi évek gazdasági-társadalmi problémái hívták életre. Sőt, a róla való diskurzus is jó pár évtizedes, és irodalmi példákat is említhetnék már a 20. század elejéről.