A „szoknyás hiéna”, Mary Wollstonecraft
március 18, 2010 - 16:01
Mary Wollstonecraft angol író, esszéista, a feminizmus egy korai képviselője.
Hatgyermekes családba született 1759-ben. Zsarnok, agresszív apjától gyakorta védte meg megtört anyját, a verésekből így neki is bőven kijutott. A későbbiekben ezért sem dőlt be a kor eszményének, mely idealizálta a házasságot.
Nevelőnőként mélyedt el az irodalomban, majd maga is publikálni kezdett, első művei: „Gondolatok a lányok neveléséről”, „Az emberi jogok követelése”, „A nők jogainak követelése” (1792). Utóbbiban síkra száll a lányok oktatása mellett, és megvetően ír az üresfejű(vé tett) úrihölgyek hasztalan mindennapjairól, a házasságban is egyenlőtlenséget teremtő üres fecsegésről, bájos együgyűségről, melyre a(z előkelő) nőt a társadalom korlátozza. Rámutat, hogy az udvarias gesztusok, melyet a gentleman nyújt az úrihölgynek, pusztán formaságok, és a nők a korabeli társadalomban minden ideologizálás dacára nem királynők, hanem rabok. Követeli a nők anyagi függetlenségét, szavazati jogát, helyét a képviselőházban. Ez az írása hatalmas botrányt kavart, ellenlábasai azzal vádolták, hogy kiváltságokat követel a nők számára, holott az egyenlőség eszméjét képviselte. Horace Walpole író (aki pedig maga sem volt egy konformista karakter) egyenesen a „szoknyás hiéna" gúnynevet ragasztotta rá.
Mary Wollstonecraft a szerzői jogdíjakból családját, barátait támogatta. 1792-ben, a francia forradalom hevében szeretett bele egy Gilbert Imlay nevű kalandorba, akivel házasság nélkül össze is költöztek, és egy lányuk született, Fanny. Imlay végül 1795-ben elhagyta őket és Angliába ment, Mary meg a gyerekkel utána, ahol rájött, hogy a férfi megcsalta. Kétségbeesésében öngyilkosságra adta a fejét: egy véletlenül arra járó idegen kimentette a Temzéből.
Ezután visszatért az irodalmi életbe, ahol megismerkedett William Godwin anarchista íróval. Házassággal kapcsolatos elvei(k) dacára - tekintettel születendő gyermekükre (nem akarták, hogy a törvénytelen gyerekek sora jusson neki osztályrészül) - mégis hivatalossá tették a kapcsolatukat, de a hétköznapok szürkeségét elkerülendő, nem éltek együtt. Mary Wollstonecraft végül fiatalon, tragikus módon, Mary nevű lánya születése után, gyermekágyi lázban halt meg 1797-ben.
Godwin néhány évvel később újraházasodott. Az új feleség két gyereket hozott a házhoz, féltékenységet kiváltva a két lányból. Fanny végül olyannyira elidegenedett a családjától, hogy 22 évesen öngyilkosságot követett el. Mary, aki anyja lázadó szellemét örökölte, 16 évesen megszökött Percy Shelley költővel, és Mary Shelley szerzői néven a Frankenstein c. regényével vált sikeres íróvá.
Mary Wollstonecraft ma, Olympe de Gouges mellett a feminizmus egyik legismertebb előfutára. „A nők jogainak követelése” című munkáját például Emma Goldman is nagyra tartotta, de a köztudatba a második hullámos feminizmus idején került vissza a hetvenes években. A feminizmus irányzatai közül a liberális feminizmus meghatározó szerzője. Az utóbbi években Ayaan Hirsi Ali szomáli származású feminista, a radikális iszlám kritikusa (A hitetlen c. könyv szerzője), valamint a brit Caitlin Moran (akinek feminista bevezetőnek is alkalmas könyve, a How to be a woman magyarul is megjelent) nevezték meg fő inspirációjukként.
„A nők jogainak követeléséből” magyarul részletek olvashatók Az angol romantika c. kötetben (szerk. Péter Ágnes, Budapest: Kijárat, 2003).
