(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.

Ez a bizonyos "lélektani határ" az ún. "critical-minority" vagy "critical mass", amely bármely kisebségben lévő csoport esetén az érdekérvényesítésítés sikerének kritiériuma és amely 30-40% között mozog. Egy kisebbségben lévő csoport mindaddig előnytelen kompromisszumokra kényszerül, tehát mindaddig elnyomható, ameddig nem éri el ezt a százalékot. A nők részvétele a döntéshozásban (politika, nagyvállalatok) akkor tekinthető egyenrangúnak és érdeminek, ha eléri a 30%-ot. Ezt az arányt ma már minden országban elfogadják, sőt egyes szakemberek szerint a valódi egyenlőség egyetlen járható útja és egyetlen igazán jelentős feltétele. Íme egy skandináv tanulmány a témában: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1467-9477.1988.tb00372.x/abstract (Amennyiben a cikk nem hozzáférhető, kérésre elküldöm pdf-ben)

A "critical mass" (kritikus tömeg) eredetileg Thomas Schelling közgazdásztól és Mark Granovetter szociológustól származik. A női vezetés kapcsán megállapított 30% egy empirikus adat, amelyet az különböző országokban végzett felmérések során (mind a politikai, mind a nagyvállalati szférát tekintve) az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa állapított meg. További részletek itt: http://www.un.org/womenwatch/daw/egm/eql-men/index.html

Algéria egy muszlim, arab ország. A hír érdekessége, hogy amíg sokkal megrögzöttebb (vagy annak hitt) hagyományok vannak az arab világban a nőkre nézve, mint nálunk, mégis képesek döntési pozíciókba jutni a nők. ((Magyarországon 8,8 %-on állunk.)

Ennek számos oka lehet, véleményem szerint az egyik az, hogy bármily furcsa, de abban a világban, ahol kicsit más kép uralkodik a családról, ezáltal a nőkről is, intelligens környezetben a nők képesek kivívni a férfiak tiszteletét, ugyanis ott nem egy természetesnek vett lenéző magatartás következtében vannak elnyomott helyzetben a nők, hanem mélyen tisztelt hagyományok miatt. Alapjában véve megvan irányukban egy alanyi jogon járó tisztelet. Nálunk az a képmutató világ él, hogy jogi egyenlőség van, mindent lehet, amit a férfiaknak is, kivéve bekerülni a döntéshozói elitbe. Ott aztán kezdődik a "kisanyámozás", nőcizés" stb. Másrészt itt is igaz, mint mindenhol, hogy a legszigorúbb szabályok csak a szegényekre vonatkoznak. Ez Iránban pl. rendkívül szembetűnő. De úgy gondolom nálunk is kiszolgáltatottabbak a férfiaknak a mélyszegénységben élő nők (lásd roma nők), mint középosztálybeli társaik.

Ne feledjük, hogy nálunk alapvetően két oka van, hogy valószínűleg soha nem lesz női kvóta a parlamentben és nők megítélése még hosszú évtizedekig nem fog változni. Egyrészt demográfiai okai vannak, vagyis a jelen politikának érdeke tenyészkancát csinálni a nőkből. Másrészt, a kvóta tekintetében az ellenállás minden párt részéről megvan, az LMP lehet kivétel, de ő egyébként is "új arcokból" építkezik. Az ellenállás legfőbb oka nem feltétlenül az, hogy nem szeretnének több nőt a parlamentben, hanem az, hogy nem szeretnének új embereket. Egyáltalán, semmilyen új irány, új arc nem férkőzhet be, amely meggyengíthetni a bebetonzott 3 polusú hatalmat. A Jobbik és az LMP bekerülése bőven elég volt nekik. Szóval összességében nem kellenek az újak.

Algéribában egyébként az előző generáció óta megduplázódott a női munkaerő, számos taxi- és buszsofőr is van közöttük, tehát nemcsak a klasszikus "női" szakmákat töltötték be, illetve nemcsak gazdag feleségek unaloműző munkavállalásáról van szó. Ennek a nyitásnak nyilvánvalóan gazdasági okai vannak, egy gazdaság sem működhet a munkaképes társadalom felének kizárásával. Csak olyan országok luxusa ez, akik irreális bevételekre tesznek szert pl. olaj exporttal. Ha ez megszűnik, ott is nagy szükség lesz a női munkaerőre. Amint a világ áttér az alternatív energiákra, a szaudi nők helyzete is változni fog. itt egy cikk arról, hogyan emelkednek ki szép lassan az elnyomás alól az algériai nők: http://www.nytimes.com/2007/05/26/world/africa/26algeria.html?_r=1&pagewanted=all