"Múlt csütörtök hajnalban gyilkolták meg Rozit, a Kutyatár kecskéjét, aki a telepen élt már évek óta. Az akkor még ismeretlen tettes levágta a fejét, amit magával vitt.
A rendőrök egyből megkezdték az adatgyűjtést, ám a tettes kilétét és a gyilkosság részleteit napokig homály fedte. Egészen vasárnapig, amikor sikerült azonosítani a gyanúsítottat, egy 28 éves helyi lakost, akit a készenléti rendőrök fogtak el.
A 28 éves Ny. Ádám nem ismeretlen a hatóságok számára. Korábban izraelita sírokat rongált meg, 2019-ben pedig azért indult ellene eljárás, mert a sátánt látta a barátnőjében, akit megkötözött, bántalmazott, majd meztelenül kidobta a házból, ami után a nő napokig a közeli erdőben bujkált ruhátlanul."
"A San Francisco-i egyetem olyan nőket vizsgált, akik abortuszon estek át, és akiknek a művi terhességmegszakítás óta követik életüket. A kutatók nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a nők megbánták volna akkori döntésüket, ellenkezőleg, az alanyok 95%-a számolt be arról, hogy valójában jól döntött akkor, abban az élethelyzetben.
A kutatásban 21 országból, 667 abortuszon átesett nő vett részt. Öt év után a megkérdezettek 84%-ának voltak pozitív vagy semleges érzései az abortusszal kapcsolatban, ami megcáfolja azt a feltételezést, miszerint a nők még évekkel a művi terhességmegszakítás után is lelkileg sebezhetőek.
Még ha nehezen is hozták meg akkor azt a döntést, a megkérdezett nők túlnyomó többsége is úgy véli, hogy akkor ez volt a helyes döntés - mondta Corinne Rocca docens, a kutatás egyik vezetője.
A megkérdezett nők 27%-a szerint nagyon nehéz volt akkor meghozniuk ezt a döntést, míg az esetek 46%-ban nem érezték ezt."
Renner Erika (Fotó: Nagy Zsolt)
„A polgári perben Renner Erika 25 millió forintot követel támadójától, mert neki áldozatként kell viselnie és finanszíroznia a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket. Ezen belül például a traumafeldolgozáshoz szükséges terápia költségeit, nem is beszélve a lúgos támadás okozta fizikai sérülések helyreállításáról. (Erika 9 műtéten van túl.). „A bűncselekménnyel okozott minden terhet, minden költséget a kezdetektől én finanszírozok és minden kárát kizárólag én viselem. 2020. november 11-én, pontosan három évvel azután, hogy megkezdődött a polgári per, és hét és fél évvel a megcsonkításom után az elsőfokú bíróság lezárta a bizonyítási részt és november 25-ére ítélethirdetésre napolta el a tárgyalást” – mondja az áldozat.
A polgári per egyik 2020. januári (a Törvényszék sajtóosztálya akkor engedélyezte a regisztrációt) ülésén újságíróként részt vettem, ekkor derült ki, hogy a bíró, annak ellenére, hogy a büntetőeljárás lezajlott, az ott keletkezett szakvéleményeket okiratként átemeltél a kártérítési perbe, újabb vizsgálatoknak szeretné alávetni Erikát. (A tárgyalást Renner Erika kérése ellenére zárttá tették, az alperes személyiségi jogaira hivatkozva). Ekkor az áldozat ügyvédjét, dr. Bartos Bálintot kérdeztem, aki nagyjából vázolta, mire volt kíváncsi a bíróság a jogrendszer alapján:
Volt -e rendszeres menzesze?
Szedett-e fogamzásgátlót?
A meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
Jelenleg milyen állapotban van a felperes (azaz Erika) méhe?
Képes-e a felperes szexuális életet élni?
A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz Erika életében?
Nem sokkal a cikk megjelenése után a perben eljáró bírót lecserélték, jelenleg női bíró viszi az ügyet, aki szintén elrendelt újabb szakértői véleményt Renner Erika állapotáról. Mint azt októberben a Telex megírta, az áldozatot júniusban négy és fél órán keresztül három női szakértő hallgatta meg, akik arra jutottak, hogy Erikánál súlyos tünetekkel jelentkező poszttraumás stressz diagnosztizálható, a traumát máig nem dolgozta fel, csak megtanult együtt élni a tünetekkel. Arra is kitérnek, hogy Renner Erika az elmúlt években intézményi abúzus áldozata lett, az ügyészség ugyanis először meg akarta szüntetni a nyomozást, majd az elhúzódó tárgyalások során főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési- és menstruációs problémáiról, megváltozott szexuális életéről beszélnie.
„A 10. alkalommal, amikor már 35 hónapja jártunk polgári tárgyalásokra, az alperes becsatolt egy üzemi balesetről szóló jogesetet, valamint hivatkozott egy NEFMI-rendeletre és táblázatra, ami a megváltozott munkaképességűek rokkantsági kérelmének elbírálásának szabályait rendezi, az ő sérüléseik, betegségeik százalékos megítéléséről szól” – folytatja Erika.
Jogi képviselői konyhanyelvre fordítják nekünk, hogy ez mit jelent. Azt, hogy ez a becsatolt táblázat és rendelet az üzemi baleset okán indított eljárások, illetve kérelemre indított leszázalékolások szabályozása, semmi közük egy bűncselekmény által okozott sérülés, kár, illetve a kártérítési összeg megállapításához. „Ekkor, az utolsó tárgyaláson ismerte el először a jogalapot az alperes jogi képviselője, úgy fogalmazott, nem tehet másként, ezt elismeri, majd utána a jogerős ítéletek ellenére sokadszorra is belekezdett a büntetőítéletek vitatásába, kihangsúlyozva, hogy nem a jogerősen elítélt a tettes. Számomra nem elfogadható, hogy a polgári perben az alperes és ügyvédje a büntetőítéleteket (hangsúlyozom, 6-szor ítélték el) rendszeresen relativizálással megkérdőjelezi és ezért soha, egyetlen alkalommal sem figyelmeztette őket a bíróság. Felszólalását úgy fejezte be, hogy mindezekért mintegy 2 millió forint kártérítés megítélését tartják reálisnak, melyet szerintük egyébként sem a tettes okozott, hanem az engem kezelő orvosok. Ez pedig nem igaz” – mondja Renner Erika.
Az áldozat szerint a tettes tehát üzemi balesetként kíván kezelni egy bűncselekményt és az üzemi balesetekre kalkulált ellátási jóvátétel alapján akar számolni. Renner Erika úgy érzi, ez olyan, mintha a tettes által csonkolással járó sérülésnek pusztán a technikai költségét kívánja kifizetni, vagy – mint hasonlít – a megerőszakolt nőnek az abortuszköltségét ajánlaná fel.”
„A világ egyik legrangosabb természetfotós versenyére, a GDT European Wildlife Photographer of the Year pályázatára 2020-ban 38 ország fotósai küldték be képeiket, és a zsűrinek több mint 19 ezer fotóból kellett kiválasztani a legjobbakat. Ebből a mezőnyből tűnt ki egy fiatal budapesti természetfotós alkotása, és lett a verseny történetében az első magyar győztes az ifjúsági (15-17 év) kategóriában.
Pár héttel később pedig Sztrehárszki Lili egy újabb sikert könyvelhetett el, az Apró részletek című fotóval ugyanis a magyar természetfotózás legnívósabb pályázatán, a Lenergy – Az Év Természetfotósa versenyen is első helyezést ért az ifjúsági kategóriában.”
„Mint említette, Magyarország kezdeményezője volt egy abortuszellenes koalíciónak, partnere ebben Donald Trump, az Egyesült Államok immár bukott elnökének adminisztrációja, emellett nőket elnyomó közel-keleti diktatúrák, Lengyelország valamint a Gurmai által vállalhatatlannak minősített Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor voltak.
Azzal is szembesítette a miniszterelnököt, hogy véleménye szerint kormányában időről időre felmerül, ahogy Lengyelországban is megpróbálták, betiltják az abortuszt. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy nem készül-e a kormány az abortusz betiltására.
A képviselő elmondta, az elmúlt 25 évben pozitív változás volt az abortuszok számát tekintve – vagyis csökkennek – azonban a törvényhozás dolga véleménye szerint a megelőzés, a nők pedig szabadon kell, hogy rendelkezzenek a testük fölött.
Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogyan dolgoznak a felvilágosításon, a fogamzásgátlók elérhetővé tételén?
Orbán erre tömören annyit válaszolt: „a magyar kormány nem készül az abortusztörvény szigorítására.””
