• Hanna Nagel: Fekvő nő, 1929

Hanna Nagel német grafikus, illusztrátor, litográfus (1907–1975)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Hanna Nagel német grafikus, illusztrátor, litográfus (1907–1975)

június 08, 2019 - 11:50

A balkezes kislány már gyerekkorában lelkesen és tehetségesen rajzolt. A karlsruhei Badischen Landeskunstschule művészeti főiskola egyik legigéretesebb hallgatójaként tartották számon. 1930-tól Berlinben, a Vereinigten Staatsschulen für Freie und Angewandte Kunst-ban folytatta tanulmányait. Csehov, Gorkij Daphne, du Maurier műveinek illusztrálásával szerzett nevet a szakmában. Az évtizedek folyamán elhatalmasodó fájdalmai és egy operáció miatt nem tudta bal kezét tovább használni, de erős akarattal megtanult jobb kézzel dolgozni. Életművének legnagyobb része magántulajdonban van.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.