Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban. 1891-ben egyik alapítója volt a New South Wales-i Womanhood Suffrage League-nak, két évvel később megválasztották az egyesület elnökévé. A Women's Literary Society alelnöke volt, 1893-ben létrehozta az Australasian Home Reading Union-t, az egyesület távoli településeken alakított kisebb tanuló/olvasóköröket. A következő évben Woman's Voice címen kéthetente megjelenő lapot indított, melyben a hazai és nemzetközi nőmozgalmak életéről tudósított. A Kindergarten Union elnökeként Woolloomooloo-ban dolgozó anyák gyerekei számára megalapította Ausztrália első ingyenes óvódáját. 1899-ben kötött házasságot Sir Francis Andersonnal, a Sydney egyetem professzorával, aki támogatta a National Council of Women of New South Wales-nél és a University Women's Society-nél végzett tevékenységét. Második férjével bejárták a világot, útibeszámolóit a Sydney Morning Herald közölte. 1927-ben párizsi útjuk során halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.