Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán  ENSZ delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra. 1956 és 1959 között Strassburgban volt hazája állandó képviselője, 1959 és 1968 között Svájcban, 1968 és 1973 között Portugáliában volt nagykövet. A svájci megbizatása különös jelentőséggel bírt, női nagykövet egy olyan országban, ahol a nőknek még nem volt választójoguk. 1986-ban Kvinde i et verdenssamfund (Nő nemzetközi közösségben) címmel publikálta emlékiratait.