Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

április 22, 2017 - 01:25

Az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban. 1762-ben, apja halála után anyjával Providencbe költöztek, ahol  fivére, William, egy nyomdát vezetett. Mary hamarosan beletanult a mesterségbe és önállóan dolgozott. Miután testvére adósságait hátrahagyva Philadelphiába költözött, Mary és anyja sikerrel vitték tovább a nyomdát, és 1766-ban elindították a Providence Gazette-t. Pár év múlva William után mentek Philadelphiába, ahol átvették tőle az ottani nyomdát. Az események ismétlődtek – Willam Baltimorba költözött, az őt követő családja átvállalta az adósságot és a munkát. 1775-ben a Maryland Journal és a Baltimore Advertiser már Mary neve alatt jelent meg. 1175-ben postamesterré is kinevezték. 1789-ben egy férfit alkalmaztak a helyére, mert „egy nőnek túl sok a munkával járó utazás”. Bár a város több, mint 200 tekintélyes polgára tiltakozott az eljárás ellen, nem kapta vissza az állást. Könyvesboltot nyitott, amelyet húsz évvel későbbi haláláig vezetett.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Maria Montessori, orvos, tanár (1870–1952)

május 30, 2015 - 21:59
Maria Montessori

A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Pedagógiájának középpontjában a gondosan megtervezett és felépített környezetben szabadon tevékenykedő gyerek áll. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha a megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. Egy élet a gyermekekért címmel film készült róla.