Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban. Háborúellenes regénye, a Die Waffen Nider komoly sikert aratott, röviddel a megjelenése után 27 nyelvre fordították le. (Magyarul: Le a fegyvert!, 1905, olvasható) Nobel a regény elolvasása után alapította meg a Béke-díjat, amelyet 1905-ben Bertha Suttner  kapott meg. 

Dániel Anna A világ színpadán címmel regényt írt életéről.

 "Suttner báróné végre néhány szóban tiltakozott ama barbár szokás ellen, hogy az ágyúkat, fegyvereket megszentelik és istentiszteleteket rendeznek a hála és gyász kifejezésére. Isten gyermekei vagyunk valamennyien és az Isten nem, fogadhatja szívesen azt a hálát, a melyre a másik fél könnyei borítanak gyászfátyolt. A báróné lelki szeme előtt egy gyönyörű álom lebeg : hatalmas, gazdag államokat lát, a melyek a szüntelen gyarapodás útján haladnak, mert közgazdaságuk erejét nem gyöngíti a hadsereg. Nincs katonaságuk — fölöslegessé tette a teljes érvényre emelt békebiróság." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.