Vigdis Finnbogadottir izlandi tanár, politikus (sz. 1930)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vigdis Finnbogadottir izlandi tanár, politikus (sz. 1930)

április 08, 2017 - 23:22
A világ első női államelnöke.

A világ első női államelnöke, demokratikus szavazáson választották meg. A Grenoble-i egyetemen, majd később a párizsi Sorbonne-on franciát és francia irodalmat, a koppenhágai egyetemen színháztörténetet tanult, doktori értekezését az izlandi egyetemen védte meg. Volt tanár, tolmács, idegenvezető és 1972-tól 1980-ig a Reykjavik Színház igazgatója.  1980-ban választották meg Izland vezetőjének, 1984-ben és 1988-ban újraválasztották. Létrehozója a Council of Women World Leaders nevű szervezetnek, az UNESCO jószolgálati nagykövete. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Alexandra Kollontáj (1872–1952) orosz forradalmár, diplomata, író

március 19, 2010 - 11:15

1872. március 31-én Szentpéterváron születik előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

Gabriele Possanner von Ehrenthal osztrák orvos (1860–1940)

március 18, 2016 - 00:56

Possanner baronesz 1860. január 27-én született Pesten. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott.