Az amerikai óvodaalapítás úttörője: Emma Marwedel

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az amerikai óvodaalapítás úttörője: Emma Marwedel

április 08, 2017 - 20:53
Az amerikai óvodaalapítás úttörője.

Az amerikai óvodaalapítás úttörője a németországi Mündenben született 1818-ban. Hamburgban szerzett tanári oklevelet, különösen a kisgyermekek oktatása érdekelte. Meggyőződéses feminista volt, egyik alapító tagja  1865-ben az első német feminista egyesületnek, a Deutscher Verein Frauenfortschritt-nek.

Elizabeth Palmer Peabody meghívására az Egyesült Államokban utazott. 1872-ben Washingtonban nyitott óvodát, majd Los Angeles, Oakland és San Francisco következett. Létrehozta a Pacific Kindergarten Normal School-t, amelyet 1886-ig, nyugdíjazásáig vezetett. 1893-ban halt meg.

Néhány munkája: Conscious Motherhood: or the Earliest Unfolding of the Child in the Cradle, Nursery and Kindergarten;  An Appeal for Justice to Childhood; Games and Studies in Live Forms;  Colors of Nature for Home and School.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Edith Archibald kanadai szüfrazsett, író (1854–1936)

március 31, 2017 - 23:02
Edith Archibald - Jo Napier festménye

Az elsőhullámos kanadai feministák egyik jelentős képviselője. Diplomata családban nőtt fel, sokat utazott, Londonban és New Yorkban tanult. Házasságkötése után férjével Halifaxban élt, ahol a társaság egyik vezéralakja volt. Kiváltságos helyzete ellenére tisztában volt a társadalom, és abban a nők problémáival. A legfontosabbnak a nők választójogának elérését tartotta. Elnöke volt a Local Council of Women of Halifax-nak és a Women's Christian Temperance Union-nak,  elnökségi tagja a National Council of Women of Canada-nak.

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore.