Edna St. Vincent Millay amerikai író, költő, feminista (1892–1950)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Edna St. Vincent Millay amerikai író, költő, feminista (1892–1950)

április 08, 2017 - 20:13

The Harp-Weaver, and Other Poems című verseskötetéért Pulitzer díjat kapott, ő volt az első nő, aki ezt elérte. New Yorkban élt, az 1920-as években ő volt az „új nő”, a szexuális szabadság, a függetlenség, a feminista eszmék, a politikai aktivitás megtestesítője. 

Néhány munkája: Renascence, and Other Poems; A Few Figs From Thistles: Poems and Four Sonnets; The Buck in the Snow, and Other Poems; Wine from These Grapes; There Are No Islands, Any More: Lines Written in Passion and in Deep Concern for England, France, and My Own Country; Second April, The Buck in the Snow, Harper.


Tavasz 

 

Mi végre térsz vissza megint, Április?

A szépség nem elég.

Már nem tudsz lecsendesíteni a vörösen

kipattanó kis levelekkel.

Tudom, amit tudok.

Forrón tűz tarkómra a nap, míg a sáfrány

tüskéit figyelem.

A föld illata jó.

Szemlátomást nincs halál.

De jelent ez valamit is?

Az ember agyát nemcsak a föld alatt

emésztik a férgek.

Az élet maga

semmi,

üres kupa, szőnyeg nélküli lépcső,

és nem elég, hogy évente e dombon

Április

végigtántorog mint egy eszelős, és hebegve

szórja virágát.

 

Tótfalusi István  fordítása

 


A szerelem éhet, szomjat nem olt 

 

A szerelem éhet, szomjat nem olt;

nem is álom, eső ellen se véd;

szerelem még gerendát nem sodort

fuldoklóhoz, hogy mentse életét,

roncs tüdőt lehelettel nem hat át,

csontot nem forraszt, sebet nem hegeszt;

mégis hány ember hívja a halált

szerelmét vesztve – csak míg írom ezt!

Egy súlyos órán én is, meglehet,

enyhülésért nyögve, erőim végén,

kíntól legyőzve kénytelen leszek

ez éj emlékéért megvenni békém,

vagy szerelmedért kenyerem s vizem.

Igen, talán így lesz. De nem hiszem. 

 

Tótfalusi István fordítása

 


Hol csókolt ajkam… 

 

Hol csókolt ajkam, mért, és mennyi ajkat,

már nem tudom, s hogy fejem alá hányan

fektették karjukat az éjszakában:

de most, mikor eső kopog az ablak

 

üvegjén és kísértet bámul énrám:

csendes bánat kezd mozdulni szívemben

a fiúkért, kik éjfélkor pihegve

nem fordítják szép mellüket felém már.

 

A téli fa nem érti, ágbogáról

a madarak hogyan s mért tűntek el,

de érzi, hogy magánosabb, mint máskor:

 

így én sem tudom, mint jött s tűnt szerelmem,

csak azt tudom: a nyár énekelt bennem

néhány napig, de már nem énekel.

 

Faludy György fordítása 

 


Az üres partra térek meg 

 

Az üres partra térek meg, oda

A homokon kis kunyhót építek,

Hol egy-két yardra közelíti meg

A törékeny hínár szélső raja

Ajtómat, s hozzád nem megyek soha

Vissza, hogy megfogjam a kezedet;

Ahhoz térek, amit megérthetek

És boldogabb leszek, mint valaha.

A szerelem, mely szemedben, a szó,

Mely nyelveden egy percre ült meg, egy

Mindazzal, ami egy percig való,

Dal túlzengi, beszéd nem fogja meg.

De a komor szikla nem változó,

S megtalálom hajdani egemet.

 

Várady Szabolcs fordítása

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.