Az eleventollú, néha provokatív író élesen bírálta a férfiközpontú társadalmat, a városiasodó burzsoázia életében jelenlévő kettős mércét a nők megítélésében. Komoly erőfeszítéseket tett lányiskolák alapítására, a nők oktatásának kiszélesítésére, a munkanélküliek és az elmebetegek helyzetének javítására. Magánéletét sikeresen tudta összehangolni hivatásával, húszéves korában kimaradt a tanárképzőből és feleségül ment egyik tanárához, Kuopioba költöztek, ahol Minna újságíróként dolgozott. Hét gyermeket szült, és amikor 35 éves korában megözvegyült, átvette és sikeresen vezette apja textilüzletét. Otthona irodalmi és filozófia viták, a helyi szellemi élet központja lett. Ma is népszerű, több film, tévéjáték készült munkái alapján.  

Néhány műve: Novelleja ja kertomuksia (elbeszélések), Roinilan talossa (színdarab), Hanna (regény), Anna-Liisa (film).

Ő volt az első nő, aki hazájában "zászlós ünnepet" kapott: születésnapja, március 19. hazájában az Egyenjogúság napja. Lakhelyén, Kuopióban a a Minnan päivät (Minna napjai) rendezvénysorozattal emlékeznek rá.

Magyarul "Hol a boldogság?" c. novellája jelent meg.