Noor Inayat Khan brit titkosügynök (1914–1944)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Noor Inayat Khan brit titkosügynök (1914–1944)

január 28, 2017 - 18:59
Kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek.

A Nora Baker vagy Madeleine kódnevek egy indiai hercegi család leszármazottját takarták. Moszkvában született, apja indiai, anyja amerikai volt. Angliában nőtt fel, majd Párizsban a Sorbonne-on gyermekpszichológiát, az Ecole Normale de Musique-on zenét tanult. Publikált a Le Figaro című lapban, és 1939-ben Twenty Jataka Tales címen jelent meg könyve. Párizs német megszállása után visszatért Angliába, ahol csatlakozott a Women's Auxiliary Air Force-hoz. Személye felkeltette a Hadügyminisztérium érdeklődését, kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek. Majdnem négy hónapig végezte értékes munkáját, amikor valaki elárulta. A Gestapo letartóztatta és Karlsruheben  bebörtönözték. 1944-ben több társával a dachaui koncentrációs táborba hurcolták és kivégezték. Hősiességéért Franciaországban és Angliában is megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Croix De Guerre-t  és a George Cross-t. Nevét emlékművek, bélyeg és szobor őrzi Angliában. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

március 03, 2018 - 19:25

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott.