Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

március 03, 2018 - 19:25

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást.

1692 októberében szülei elutaztak a téli készletek beszerzésére, gyerekeik az erődben élő telepesekkel és egy öreg katonával maradtak. A 14 éves Madeleine többedmagával a külső veteményesben dolgozott, amikor indiánok támadták meg őket és elhurcolták az embereket.

A kislánynak sikerült bemenekülnie az erődbe, utasítására testvérei az erőd különböző pontjairól lövöldöztek, hogy azt a benyomást keltsék, sokan vannak. Az ágyút is többször elsütötték, remélve, hogy meghallják a szomszéd erődben. Az irokézek nyolc nap után elvonultak, útközben a felmentésre érkező katonák észrevették őket és kiszabadították a telepeseket. Madeleine bátorságának és helytállásának híre hamar elterjedt és megmaradt az emberek emlékezetében.

1911-ben Montreal városa szobrot állított tiszteletére, 1922-ben filmet készítettek róla. 1923-ban a kanadai kormánytól megkapta a Person of National Historic Significance elismerést. Ethel C. Brill 1946-ban Madeleine Takes Command című könyvében örökítette meg emlékét.   

 

 

Elizabeth Arden kanadai/amerikai üzletasszony (1884–1966)

december 28, 2018 - 14:45

Florence Nightengale Graham az Ontario állambeli Woodbridgeben született, ápolónőnek tanult. 1908-ban költözött New Yorkba, egy kozmetikai cégnél helyezkedett el, két év múlva megnyitotta saját üzletét már Elizabeth Arden néven. Bőrápoló termékei és az alkalmazott kozmetikai kezelések gyorsan népszerűek lettek. Szépségápoló szalonjai hamarosan más városokban is megjelentek, 1915-ben pedig kilépett a nemzetközi piacra.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

A nő helye a csúcson van

október 01, 2019 - 01:52
Annie Smith Peck amerikai tanár, író, hegymászó

Annie Smith Peck jómódú családból származott, fivérei példáját követve a Brown University-re szeretett volna járni, de oda nőket nem vettek fel. 1872-ben elvégezte a tanítóképzőt és utána, bár szülei nem helyeselték, jelentkezett Ann Arborban a University of Michigan bölcsészkarára, 1878-ban diplomázott. 1881 és 1892 között a Purdue University latintanára volt, az első női egyetemi tanárok egyike.

Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

február 23, 2018 - 21:15

Az aranyláz idején utazott Yukonba (eredetileg férjével közösen tervezték az utat, de ő inkább t választotta). Fűrészmalmot vezetett, bányászati engedélyekkel kereskedett,  és egy rönkkunyhóban szülte meg harmadik fiát,  akinek az apjától közben elvált. 1904-ben feleségül ment George Black ügyvédhez, és ideje nagyrészét a helyi flóra tanulmányozásával töltötte. Munkájáért 1917-ben tagjává választotta a Royal Geographical Society.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Jody Williams politológus, aktivista (sz. 1950)

szeptember 30, 2019 - 23:34

Vermontban született, a burlingtoni egyetemen spanyol-angol szakon végzett. Néhány évig Mexikóban tanított, majd Washingtonban dolgozott. Második diplomáját a Johns Hopkins egyetemen szerezte politikatudományból 1984-ben. 1991-től a taposóaknák elleni nemzetközi kampány élharcosa. Az International Campaign to Ban Landmines (ICB) alapító tagja, ők hozták tető alá az 1999-ben életbe lépett Ottawai Egyezményt, melyet 120 ország írt alá a gyalogsági- és taposóaknák betiltásáról.

Martha Gellhorn amerikai újságíró, író, az első női haditudósító (1908–1998)

november 28, 2017 - 16:01

A Bryn Mawr College-ban tanult, első cikkei a The New Republic-ban jelentek meg. A United Press bureau munkatársaként Párizsban dolgozott, ahol aktiv szerepet vállalt a pacifista mozgalomban. 1927-ben a spanyol polgárháború idején a Collier's Weekly haditudósítója. Spanyolországban találkozott Ernest Hemingway-vel, 1940-ben házasságot kötöttek, ami öt évig tartott. Hitler felemelkedéséről és hatalomra jutásáról is a helyszínről, Németországból küldi cikkeit, a kitörő világháború egyik legelismertebb tudósítója lesz. A háború után a The Atlantic Monthlymunkatársa.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Krisztina, svéd királynő (1626–1689)

december 26, 2017 - 23:22

Gusztáv Adolf svéd király leánya, hatéves korában került a trónra. Intelligens, okos nő volt, a tudományok, kultura, filozófia iránt érdeklődött. 

Észak Minervája – ahogyan elismerően nevezték – levelezésben állt Európa számos tudósával, Descartes francia filozófus hosszú időt töltött udvarában, ott is halt meg.

Ethel Catherwood kanadai atléta (1908–1987)

április 27, 2018 - 22:43

Az első kanadai nő, aki olimpiai bajnokságot nyert. Saskatoonban nőtt fel, ott kezdett atletizálni, futásban, gerelyhajításban és magasugrásban ért el jó eredményeket. 1926-ban egy versenyen magasugrásban beállította a kanadai rekordot, ugyanabban az évben 1,58 méterrel világrekordott állított fel. Szépségéért rajongók a saskatooni liliomnak becézték. 1928-ban kanadai bajnokságot nyert magasugrásban. 1928-ban Amsterdamban volt az olimpia, az első, amin női atléták is indulhattak. Ethel 1,59 méterrel aranyérmes lett.