Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

március 03, 2018 - 19:25

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást.

1692 októberében szülei elutaztak a téli készletek beszerzésére, gyerekeik az erődben élő telepesekkel és egy öreg katonával maradtak. A 14 éves Madeleine többedmagával a külső veteményesben dolgozott, amikor indiánok támadták meg őket és elhurcolták az embereket.

A kislánynak sikerült bemenekülnie az erődbe, utasítására testvérei az erőd különböző pontjairól lövöldöztek, hogy azt a benyomást keltsék, sokan vannak. Az ágyút is többször elsütötték, remélve, hogy meghallják a szomszéd erődben. Az irokézek nyolc nap után elvonultak, útközben a felmentésre érkező katonák észrevették őket és kiszabadították a telepeseket. Madeleine bátorságának és helytállásának híre hamar elterjedt és megmaradt az emberek emlékezetében.

1911-ben Montreal városa szobrot állított tiszteletére, 1922-ben filmet készítettek róla. 1923-ban a kanadai kormánytól megkapta a Person of National Historic Significance elismerést. Ethel C. Brill 1946-ban Madeleine Takes Command című könyvében örökítette meg emlékét.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

február 23, 2018 - 21:15

Az aranyláz idején utazott Yukonba (eredetileg férjével közösen tervezték az utat, de ő inkább t választotta). Fűrészmalmot vezetett, bányászati engedélyekkel kereskedett,  és egy rönkkunyhóban szülte meg harmadik fiát,  akinek az apjától közben elvált. 1904-ben feleségül ment George Black ügyvédhez, és ideje nagyrészét a helyi flóra tanulmányozásával töltötte. Munkájáért 1917-ben tagjává választotta a Royal Geographical Society.