Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

december 17, 2016 - 19:07
Író, orvos, női választójogi aktivista.

Londonban született, ahol amerikai apja a Wiley & Putnam kiadó angliai kirendeltségének vezetőjeként tartózkodott. A család 1848-ban visszatelepült New York City-be. Mary 18 évesen két novellát jelentetett meg, és többek közt től (az első nő, aki az USA-ban orvosi diplomát kapott) orvostudományt tanult. Apja a kezdeti viszolygás után végül elfogadta és támogatta lánya törekvését.

Mary először gyógyszerész diplomát szerzett, majd többek közt  tanítványaként a Woman's Medical College of Pennsylvania-ra járt. Rövid ideig a New England Hospital for Women and Children-ben dolgozott, majd Franciaországba utazott, hogy tovább képezze magát - Benjamin Ball pszichiáter támogatásával a párizsi École de Médecine első nő hallgatója lett. 1871-ben ő volt a második nő, aki ott diplomázott, a versenyvizsgán második helyezést ért el.

Ezután hazatért az USA-ba, és kiterjedt kampányt folytatott annak érdekében, hogy a vezető orvosi egyetemek (mint pl. a Johns Hopkins) nőket is vegyenek fel. 1872-ben megalapította a Women's Medical Association of New York City szervezetet, melynek elnöki posztját 1874-től egészen 1903-ig betöltötte. 1873-ban hozzáment Abraham Jacobi gyermekorvoshoz. Három gyermekük született, de csak egyikük érte meg a felnőttkort. 

Az 1870-es évektől már nem írt szépirodalmat, ellenben több mint 100 szakmai publikációt jelentetett meg. 1876-ban díjnyertes esszével cáfolta azt a korabeli vélekedést, miszerint ha a nők nem pihennek a menstruáció alatt, károsítják a reprodukciós szerveiket. 1891-ben a Women's Work in America c. kötetbe az amerikai orvosnők történetét írta meg. 1894-ben Common Sense Applied to Women's Suffrage címmel jelentetett meg könyvet a nők szavazati jogáról, amely aztán több kiadást megért, és jelentősen hozzájárult a mozgalom sikeréhez.

Ugyanebben az évben New York államban elbukott a nők szavazati jogára vonatkozó alkotmánymódosítási előterjesztés. Ezután hat prominens feminista - köztük Jacobi - megalapította a League for Political Education nevű szervezetet. (A többiek: Eleanor Butler Sanders, Lee Wood Haggin, Catherine A. B. Abbe, Laura B. Day és Adele M. Fielde.) Céljuk:

"a nők gyakorlati érdeklődésének felkeltése a közügyek, az állampolgári intézmények és a jó kormányzás iránt, ezek széleskörű szisztematikus tanulmányozása révén."  

Amikor agydaganatot állapítottak meg nála, dokumentálta a tüneteit és a betegségről újabb publikációt jelentetett meg. 1906-ban halt meg, már nem érte meg, hogy a nők szavazati jogát New York államban törvénybe iktassák. (Ez 1915-ben történt meg.)   

 

Néhány munkája: 

  • The Question of Rest for Women during Menstruation (1876)
  • Acute Fatty Degeneration of New Born (1878)
  • The Value of Life (New York, 1879)
  • The Prophylaxis of Insanity (1881)
  • "Studies in Endometritis" in the American Journal of Obstetrics (1885)
  • Hysteria, and other Essays (1888)
  • Physiological Notes on Primary Education and the Study of Language (1889)
  • "Common Sense" Applied to Woman Suffrage (1894) 
  • Descriptions of the Early Symptoms of the Meningeal Tumor Compressing the Cerebellum (1906)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Monika Hauser svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

május 25, 2015 - 22:11

Svájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra.

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Maria Montessori, orvos, tanár (1870–1952)

május 30, 2015 - 21:59
Maria Montessori

A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Pedagógiájának középpontjában a gondosan megtervezett és felépített környezetben szabadon tevékenykedő gyerek áll. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha a megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. Egy élet a gyermekekért címmel film készült róla.