Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

november 04, 2020 - 23:31

Bécsben született, 1906-ban doktorált fizikából szülővárosa egyetemén. 1907-től a berlini egyetemen Max Planck professzor asszisztense lett, ott kezdődött többévtizedes munkája Otto Hahn vegyésszel. A radioaktivitás kutatása során tett felfedezéseiket közös publikációk sora tanusította. 1926-ban ő volt az első nő, aki Németországban fizikusi egyetemi professzori kinevezést kapott. 1933-ban zsidó származása miatt eltiltották az oktatástól, majd 1938-ban életveszélybe került és menekülnie kellett. Sikerült Svédországba szöknie, ahol Stockholmban Manne Siegbahn laboratóriumában kapott állást, megkapta a svéd állampolgárságot is. A közös munka Hahnnal nem szakadt meg, levélben tartották a kapcsolatot. 1946-ban előadókörútra hívták az Egyesült Államokba, visszatérése után a stockholmi egyetem magfizikai részlegének vezetőjévé nevezték ki. Több egyetem tiszteletbeli tagja, az osztrák Tudományos Akadémiai első női tagja, a Max Planck érem és az Enrico Fermi díj birtokosa. 1982-ben róla nevezték el a meitnerium nevű kémiai elemet. 

1944-ben Hahn maghasadással kapcsolatos eredményeiért Nobel díjat kapott, elfogadó beszédében egy szót sem ejtett Meitnerről.  

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi Straub-F. Brunót bízta meg.