Gergely Márta író (1913–1973)
Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be. A háború után a Pajtás, majd a Kisdobos című lap szerkesztője lett. Több ifjúsági könyvet is publikált, Szöszi című regényét tíznél több nyelvre fordították le. 1952-ben és 1959-ben József Attila díjat kapott.
Néhány munkája:
- Pillanatnyi elmezavar;
- "Elveszett egy drótszőrű";
- A házasság nem főnyeremény;
- Koller úr válni akar;
- Apám barátnője;
- A gyilkosság árnyékában;
- Szmokingban, mezítláb;
- Anyakönyvi kivonat;
- Amiről nem szokás beszélni;
- Az egyetlen tanú;
- Az utolsó alkalom;
- Az amerikai nagynéni;
- Apja lánya;
- A mi tanítónk;
- A mi lányunk;
- Többsincs osztály;
- Teréz, a kedves halhatatlan (Brunszvik Teréz).
