Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

április 04, 2018 - 14:26
Dánia első hivatásos ápolónője.

A feminista legenda,  testvére.  Szülei halála után egyik nagynénje nevelte. Az 1830-as évek elején lányokat tanított kézimunkra és varrásra. Színdarabokat, regényeket írt, legtöbbet névtelenül publikálta. 1853-ban a nagy kolerajárvány idején a koppenhágai Almindelig kórházban volt önkéntes ápolónő, 1854-ban kapta meg hivatalos kinevezését. Házasságon kívül született lányokat pártfogolt, munkahelyet szerzett nekik. 1872-ben árvaházat alapítottak emlékére. 

Néhány munkája: Modsætninger; Magdalene; Niels Ebbesen; Rettroende Eventyr; Lost og Bound.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.