A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Adelaide Sophia Hoodless kanadai reformer (1857–1910) 

február 24, 2017 - 15:02

Már akkor szorgalmazta a nők élethosszig tartó tanulását, amikor nem is ismerték ezt a fogalmat. Különösen fontosnak tartotta az egészségügyi, higiénés és korszerű háztartástani ismereteket. 1895-ben megalapította a Canadian National YWCA nőegyletet, egyik alapítója volt a később nemzetközivé vált Women's Institute mozgalomnak, a National Council of Women és a Victorian Order of Nurses egyesületeknek. Remek szónok volt, az országban tartott előadókörútjai telt házak előtt zajlottak. 1898-ban az oktatási miniszter felkérésére írt Public School Domestic Science címmel tankönyvet.

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.

Meta von Salis svájci történész, feminista (1855–1929)

március 01, 2017 - 19:54

Az első svájci nő, aki doktorátust szerzett. Németországban és Svájcban végezte iskoláit, 1871-től nevelőnőként dolgozott több gazdag családnál Németországban, Angliában és Írországban. 1883-ban felvételt nyert a zürichi egyetemre, ahol filozófiát és történelmet tanult. Doktori értekezését 1887-ben védte meg. Az egyetem után szabadúszó újságíróként dolgozott és aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban. Cikkeket írt, előadásokat és beszédeket tartott a női egyenjogúságért.