Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31
A magyar fonomimika megteremtője.

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette. A Család és Iskola és a Néptanoda című lapok munkatársa volt, Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás című lapba, valamint románból és franciából fordított pedagógiai és szépirodalmi műveket. Munkásságáért megkapta a Société pour l'Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrierés bronz- (1901) és aranyérmét (1927), valamint az MTA Wodianer-díját (1906).

Néhány munkája: 

  • Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához;
  • A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában;  
  • Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint;
  • Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

április 02, 2017 - 22:59

Őt tartják a modern szlovák gyermekirodalom megteremtőjének. Tízgyerekes pedagógus családból származott, első írásai a Vlasť a svet című folyóiratban jelentek meg 1887-ben. Legtermékenyebb időszaka 1892-1910 között volt, írt prózát, verset, balladákat, gyerekregényeket, fordított, lektorált. Tevékenyen részt vett a korabeli művészeti és irodalmi életben, olvasóköröket vezetett. Az 1869-ben alakult első szlovákiai nőszervezet, a Zivena aktiv tagja volt. Az első világháború alatt rendőrségi megfigyelés alatt állt, tevékenységét korlátozták.