Orgonista Olga műkorcsolyázó (1901–1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Orgonista Olga műkorcsolyázó (1901–1978)

február 22, 2017 - 14:09
A műkorcsolyasport első Európa-bajnokságát nyerték Szalay Sándorral párosban 1930-ban.

" és visszavonulása óta a magyar műkorcsolyázósport nem aratott még olyan klasszikus győzelmet, mint a Wiener Eislauf Verein vasárnapi nemzetközi versenyén, amelyen az elsőiben kiirt hölgy- és páros Európa-bajnokság sorsa dőlt el.A páros versenyt a magyar bajnokpár, Orgonista Olga-Szalay nyerte meg, sőt a második helyre is a magyar Rotter Bébi-Szollás - pár került, míg a harmadik magyar pár: Philippovits-Dillinger hetes mezőnyben a negyedik helyen végzett." - írta a Huszadik Század 1930. január 24-én.

Orgonista Olga és Szalay Sándor a A Budapesti Korcsolyázó Egylet sportolóiként megnyerték az 1928-ban első ízben rendezett magyar bajnokságot, a következő évben a Budapesten rendezett világbajnokságon ők nyerték a magyar páros műkorcsolyázás első világbajnoki érmét, bronzérmesek lettek. 1931-ben megvédték Európa-bajnokságukat, ugyanabban az évben a Rotter-Szollás páros mögött másodikak lettek a világbajnokságon.

 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.

Hevesi Erzsébet (dr. Szlávy Béláné) golfozó (1898–1984)

november 30, 2017 - 14:54

A magyar golfsport legeredményesebb versenyzője 15 éves volt, amikor a Magyar Golf Club játékosaként megnyerte első versenyét. 1921-ben lett először magyar bajnok, pályafutása során összesen 19 magyar bajnoki címet szerzett. 1922-ben férfiakat megelőzve nyerte a nyílt bajnokságot. Európai versenyeken is indult, ötször nyerte meg az osztrák, négyszer a csehszlovák bajnokságot. 1926-ban megnyerte aPless kupát, majd Németországban a legerősebb európai bajnokságnak tartott versenyen lett első. Abban az évben Európában az első, a világon az ötödik volt a ranglistán.

Csák Ibolya atléta (1915–2006)

január 01, 2018 - 20:06

Az első olimpiai bajnok magyar atlétanő. A Nemzeti Torna Egyletben kezdett tornázni, ezt cserélte fel az atlétikára, magas- és távolugrásban ért el komoly eredményeket. Távolugrásban kétszeres, magasugrásban hétszeres magyar bajnok.

1936-ban a berlini olimpián rendkívül szoros versenyben nyert aranyérmet. 1938-ban a bécsi európa bajnokságot is megnyeri, miután az eredeti győztest diszkvalifikálták. Az itt elért Európa-csúcsa egy centivel maradt el a világrekordtól, és huszonnégy évig ez volt a magyar rekord.

Vargha Ilona tőrvívó (1910–1973)

június 07, 2017 - 22:06

1937-ben Párizsban csapatban világbajnoki aranyérmet nyert. Kétszeres Európa bajnok, 1934-ben Varsóban, 1935-ben Lausann-ban nyertek. A BEAC-ban kezdett sportolni, majd a Detektív Athletikai Clubban és a Bp. Barátság Sport Egyletben folytatta. Ötvenkétszeres válogatott, többször volt csapatbajnokságban a nyertes csapat tagja. Sportpályafutásának befejezése után edző lett. 

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Elek Margit tőrvívó (1910–1986)

december 28, 2016 - 13:54

Ötvenszeres válogatott, hatszor volt magyar bajnok, öt egyéni világbajnoki aranyérme van, csapattal háromszor nyert Európa-bajnokságot. Testvérével, Ilonával a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanultak vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. A háború után az MNDSZ, a Lokomotiv majd a Honvéd versenyzője volt. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen Így vívtunk mi címmel írt könyvet.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment.

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.