Anna Julia Cooper, afro-amerikai író, tanár

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Anna Julia Cooper, afro-amerikai író, tanár

augusztus 10, 2016 - 12:46
Anna Julia Cooper egy felszabadított rabszolga gyerekeként jött világra, mégis - az USA-ban 4. fekete nőként - doktori címet szerzett. Élete jól példázza, hogy milyen fontos a nők oktatása, már egészen kicsi kortól.

Anna Julia Cooper 1858. augusztus 10-én született Észak-Karolinában, Raleigh-ben. Anyja egy felszabadított rabszolga volt, és összesen kilenc gyermeke volt. Anna apja valószínűleg a gazdaság tulajdonosa volt, ahol az anyja dolgozott.

A 8 éves kislány egy episzkopálisok által működtetett iskolába járt, melynek kifejezetten az volt a célja, hogy a felszabadított rabszolgák gyermekeit oktassa. Itt nemcsak az általános tantárgyakat tanultak, hanem kereskedelmi alapismereteket is - valamint volt kifejezetten oktatás lányoknak is. A kis Anna tehetségét hamar felismerték, kiemelkedő eredményei voltak matematikában és más tudományokban. Később, az iskolában tanító lett. Férje korai halála után folytatta a tanulmányai az Oberlin College-ben, csupa férfi között. 1887-ben fejezte be tanulmányait matematikából.

Már tanárként dolgozott Washingtonban, amikor 1892-ben kiadta első (és egyetlen) könyvét, melynek címe: A Voice from the South: By A Woman from the South (Egy hang délről : írta egy déli nő). Mai napig széles körben fontos írásnak tartják az afro-amerikai feminizmus történetében. Cooper fontosnak tartotta, hogy sokat foglalkozzanak a fekete nők tanításával, hogy őket nem csak tanításban, hanem morálisan és spirituálisan is felemeljék. Szükség is van erre - állította - mivel a felsőoktatásban a férfiak durvasága közé a női intelligencia több eleganciát hoz. De írt a rasszizmusról és a feketéket érintő szociális kérdésekről is.

Nemcsak oktató és szerző volt, hanem szónok is, több nagy konferencián is felszólalt.

1914-ben, 56 évesen elkezdte a doktori képzést a Columbia Egyetemen, de meg kellett szakítania, mert testvére árván maradt öt gyerekét örökbe fogadta. Később folytatta a tanulmányait a párizsi Sorbonne-on, 1925-ben védte meg a dolgozatát ("Franciaország rabszolgasággal kapcsolatos attitűdje 1789 és 1848 között)". 65 évesen, a negyedik fekete nőként kapta meg a PhD fokozatot.

1964. február 27-én halt meg, 105 évesen. A Saint Augustine's College (ahol tanulmányait kezdte) egyik kápolnájában emlékművet állítottak neki.

2009-ben az USA emlékbélyeget bocsátott ki a tiszteletére. Ugyanebben az évben Virginia államban egy tandíjmentes iskolát neveztek el róla. A Wake Forest Egyetem róla nevezte el az amerikai Dél gender- és faji politikájának kutatására felállított központot (Anna Julia Cooper Center on Gender, Race, and Politics in the South).  

Vivian M. May, a Women's Studies amerikai professzora tőle eredezteti a metszetszemlélet (interszekcionalitás) gondolatát, azaz annak vizsgálatát, hogy az elnyomás különböző formái hogyan hatnak egymásra.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Shidzue Katō japán politikus, feminista (1897–2001)

május 23, 2016 - 23:17
Shidzue Katō Margaret Sangerrel 1955-ben

Szamuráj gyökerű előkelő családba született, alapos nevelést kapott, a nyugati kulturával is megismertették. Első férjével néhány évig az Egyesült Államokban élt, ahol megismerkedett és barátságot kötött Margaret Sangerrel. Hazatérte után klinikát nyitott, ahol a családtervezés fontosságát és a születésszabályozás lehetőségeit tanította.  Ez éles ellentétben állt a kormánypolitikával, ezért 1937-ben letartóztatták, klinikáját bezárták. 1946-ban lett parlamenti képviselő, ebben az évben szavazhattak a japán nők először.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.