Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

június 15, 2016 - 12:27
Az 1900-ban létrehozott Daughters of Erin (Írország lányai) és az 1905-ben indult radikális Sinn Fein (Mi egymagunk) alapító tagja. Kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére Yeats "múzsájaként" maradt meg a köztudatban.

Gazdag családba született, kozmopolita nevelést kapott. Aktiv politikai munkássága mellett korának ismert színésznője. Lucien Millevoye politikussal való kapcsolatából két gyermeke született, ám csak lánya, Iseulde érte meg a felnőttkort. Kisfia halála megviselte, ekkor rövid időre csatlakozott a Golden Dawn okkultista társasághoz. melynek a költő, W.B. Yeats is tagja volt. A köztudatban Gonne, kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére az ő "múzsájaként" maradt meg.

1903-ban feleségül megy John MacBridehoz. A rosszul sikerült, viharos házasság drámai véget ért, a férfit 1916-ban a húsvéti felkelésben való szerepéért kivégezték.

A világháború alatt Maude szenvedélyesen agitált az ír férfiaknak az angol hadseregbe való besorozása ellen, 1918-bam Dublinban letartóztatták és Londonban bebörtönözték. Kiszabadulása után visszatért Írországba, ahol megismerkedett és a továbbiakban együtt dolgozott  szüfrazsettel, többek közt a női börtönökben uralkodó körülmények reformjáért. A sajtó gúnyosan "Mad and Madame Desperate"-ként hivatkozott rájuk ("az őrült és a kétségbeesett", szójáték a neveikből).

1923-ban ismét bebörtönözték, egyike volt annak a 91 nőnek, akik éhségsztrájkot folytattak.

1938-ban megjelentette önéletrajzát, A Servant of the Queen címmel.

Az írek hosszú küzdelme a függetlenségért 1949-ben, az Ír Köztársaság kikiáltásával ért véget, az ünnepélyes aktuson az egyik díszvendég Maude Gonne volt. 

Fia, Séan McBride későbbi politikus, miniszter és az Amnesty International alapító tagja, 1974-ben béke Nobel-díjat kapott.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
Constance Gore-Booth Markiewicz

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.