Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41
1855-ben az első női orvosok között végzett a Syracuse Medical Collegeban.

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

1855-ben az első női orvosok között végzett New Yorkban, a Syracuse Medical Collegeban (az évfolyam egyetlen nőhallgatójaként). A diploma után férjhez ment évfolyamtársához - az esküvőn (korabeli nadrágot) viselt, nem fogadott engedelmességet, ráadásul a lánykori nevét is megtartotta! - és közösen elindították praxisukat. Mivel azonban a páciensek nem bíztak az orvosnőkben, nem voltak sikeresek, és később a férj hűtlensége miatt el is váltak.  

A polgárháborúban az északiak önkéntese, kezdetben mint nővér, később mint sebész dolgozott. Kémkedés vádjával (holott valójában sebesült civileket akart ellátni az ellenség területén) a konföderációsok börtönébe került, ahonnan fogolycserével szabadult. Andrew Johnson elnök 1865-ben a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozta neki - a mai napig ő az egyetlen nő, aki ebben a magas rangú katonai elismerésben részesült.

A háború után rendszeresen előadott és publikált, többek közt a higiéniáról, az absztinenciáról (az alkoholellenes mozgalom keretén belül), a betegségek megelőzéséről, valamint a nők jogairól, azon belül a kényelmes, egészséges öltözködésről. Többször letartóztatták „férfiruha” viseléséért.

„Nem férfiruhát viselek, hanem a saját ruháimat”

– válaszolta a vádakra. Egész életében elkötelezett híve volt az öltözködési reformnak, annak ellenére, hogy számtalan atrocitást szenvedett el miatta.  

Küzdött a nők szavazati jogáért is, 1871-ben megpróbálta magát felvetetni a választói listára. Mindvégig kitartott azon nézete mellett, hogy a nők az aktuálisan érvényben levő törvények szerint is rendelkeznek szavazati joggal. 1919 februárjában halt meg - a törvénybe iktatását már nem érte meg. 

Művei: 

  • Unmasked, or the Science of Immorality, To Gentlemen by a Woman Physician and Surgeon. (1878)
  • Woman suffrage, No.1: hearings before the Committee on the Judiciary, House of Representatives, Sixty-second Congress, second session, statement of Dr. Mary E. Walker. February 14, 1912.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét.

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.