„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

szeptember 06, 2015 - 19:00
A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and Cap Makers szakszervezetnek. 1904-ben beválasztották a végrehajtóbizottságba, ő volt az első nő ilyen pozícióban. 1905-ben csatlakozott a Women's Trade Union League-hoz, az országos szervezetnek a munkásnők helyzetének javítása volt a célja. Az elkövetkező 45 évben a WTUL egyik legaktívabb vezetője, 1926–1950 között elnöke volt. Komoly részt vállalt a nők választójogának kivívásában, egyik szervezője volt az  International Congress of Labor-nak. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-ban egyetlen nőként kinevezte a Labor Advisory Board tagjának, 1937–1943 között a New York State Department of Labor titkára volt. 
 
Idézet 1911-es beszédéből („Kenyeret és rózsát"):
„A munkásnőknek is joguk van az élethez, nem csak a létezéshez. Ugyanúgy, ahogy a gazdag nőknek, akiknek joguk van az élethez, a napfényhez, a zenéhez és a művészetekhez. Mindenhez, amivel a gazdagok rendelkeznek, egyaránt joga van a legegyszerűbb munkásnak is. A munkásnők nemcsak kenyeret akarnak, hanem rózsát is. Szerencsés helyzetű nők! Segítsetek, hogy a munkásnők elnyerjék a szavazati jogot, ami fegyver lehet a kezükben!" 
A Kenyér és rózsa (Bread and Roses) c. film (2000) megidézi Schneiderman alakját.
 

James Oppenheim: Bread and Roses 

As we go marching, marching, in the beauty of the day 
A million darkened kitchens, a thousand mill lofts gray 
Are touched with all the radiance that a sudden sun discloses
For the people hear us singing, bread and roses, bread and roses.

As we come marching, marching, we battle too, for men, 
For they are in the struggle and together we shall win. 
Our days shall not be sweated from birth until life closes, 
Hearts starve as well as bodies, give us bread, but give us roses.

As we come marching, marching, un-numbered women dead 
Go crying through our singing their ancient call for bread, 
Small art and love and beauty their trudging spirits knew 
Yes, it is bread we. fight for, but we fight for roses, too.

As we go marching, marching, we're standing proud and tall.
The rising of the women means the rising of us all.
No more the drudge and idler, ten that toil where one reposes,
But a sharing of life's glories, bread and roses, bread and roses.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Grete Rehor osztrák politikus (1910–1987)

május 04, 2017 - 00:16

Bécsben született, a polgári iskola elvégzése után tanár szeretett volna lenni, de a háborús körülmények miatt nem tudta a főiskolát elvégezni. Textilgyári munkásnő lett, munka mellett esti iskolákba járt, kereskedelmi, szociálpolitikai kurzusokat végzett. A huszas évek végétől aktiv szerepet vállalt a textilmunkások szakszervezetében, az ÖVP (Österreichischen Volkspartei, osztrák néppárt) tagja lesz. Ausztriának 1966-ban lett első ízben női minisztere Grete Rehor személyében. 

Caroline Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

április 19, 2017 - 19:20

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája).