„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

szeptember 06, 2015 - 19:00
A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and Cap Makers szakszervezetnek. 1904-ben beválasztották a végrehajtóbizottságba, ő volt az első nő ilyen pozícióban. 1905-ben csatlakozott a Women's Trade Union League-hoz, az országos szervezetnek a munkásnők helyzetének javítása volt a célja. Az elkövetkező 45 évben a WTUL egyik legaktívabb vezetője, 1926–1950 között elnöke volt. Komoly részt vállalt a nők választójogának kivívásában, egyik szervezője volt az  International Congress of Labor-nak. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-ban egyetlen nőként kinevezte a Labor Advisory Board tagjának, 1937–1943 között a New York State Department of Labor titkára volt. 
 
Idézet 1911-es beszédéből („Kenyeret és rózsát"):
„A munkásnőknek is joguk van az élethez, nem csak a létezéshez. Ugyanúgy, ahogy a gazdag nőknek, akiknek joguk van az élethez, a napfényhez, a zenéhez és a művészetekhez. Mindenhez, amivel a gazdagok rendelkeznek, egyaránt joga van a legegyszerűbb munkásnak is. A munkásnők nemcsak kenyeret akarnak, hanem rózsát is. Szerencsés helyzetű nők! Segítsetek, hogy a munkásnők elnyerjék a szavazati jogot, ami fegyver lehet a kezükben!" 
A Kenyér és rózsa (Bread and Roses) c. film (2000) megidézi Schneiderman alakját.
 

James Oppenheim: Bread and Roses 

As we go marching, marching, in the beauty of the day 
A million darkened kitchens, a thousand mill lofts gray 
Are touched with all the radiance that a sudden sun discloses
For the people hear us singing, bread and roses, bread and roses.

As we come marching, marching, we battle too, for men, 
For they are in the struggle and together we shall win. 
Our days shall not be sweated from birth until life closes, 
Hearts starve as well as bodies, give us bread, but give us roses.

As we come marching, marching, un-numbered women dead 
Go crying through our singing their ancient call for bread, 
Small art and love and beauty their trudging spirits knew 
Yes, it is bread we. fight for, but we fight for roses, too.

As we go marching, marching, we're standing proud and tall.
The rising of the women means the rising of us all.
No more the drudge and idler, ten that toil where one reposes,
But a sharing of life's glories, bread and roses, bread and roses.

 

 

 

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Mary Ann Colclough új-zélandi feminista, tanár, újságíró (1836–1885)

április 08, 2017 - 19:53

Új Zéland talán első, és valószínűleg legtehetségesebb feministája. Polly Plum írói név alatt különböző újságokban olyan radikális nézeteit fejtette ki, hogy a nőknek joguk van szakmát tanulni, diplomát szerezni, hogy önállóak lehessenek. Keresetük és a házassagba vitt vagyonuk felett kizárólag ők rendelkezhessenek, dönthessek gyerekeik neveléséről. A nőket megilleti a választójog. A dolgozó nők azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. Kiállt a munkásnők és háztartási alkalmazottak biztonságos munkakörülményeiért. Az írás mellett előadásokat, beszédeket tartott.

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.