„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

szeptember 06, 2015 - 19:00
A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and Cap Makers szakszervezetnek. 1904-ben beválasztották a végrehajtóbizottságba, ő volt az első nő ilyen pozícióban. 1905-ben csatlakozott a Women's Trade Union League-hoz, az országos szervezetnek a munkásnők helyzetének javítása volt a célja. Az elkövetkező 45 évben a WTUL egyik legaktívabb vezetője, 1926–1950 között elnöke volt. Komoly részt vállalt a nők választójogának kivívásában, egyik szervezője volt az  International Congress of Labor-nak. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-ban egyetlen nőként kinevezte a Labor Advisory Board tagjának, 1937–1943 között a New York State Department of Labor titkára volt. 
 
Idézet 1911-es beszédéből („Kenyeret és rózsát"):
„A munkásnőknek is joguk van az élethez, nem csak a létezéshez. Ugyanúgy, ahogy a gazdag nőknek, akiknek joguk van az élethez, a napfényhez, a zenéhez és a művészetekhez. Mindenhez, amivel a gazdagok rendelkeznek, egyaránt joga van a legegyszerűbb munkásnak is. A munkásnők nemcsak kenyeret akarnak, hanem rózsát is. Szerencsés helyzetű nők! Segítsetek, hogy a munkásnők elnyerjék a szavazati jogot, ami fegyver lehet a kezükben!" 
A Kenyér és rózsa (Bread and Roses) c. film (2000) megidézi Schneiderman alakját.
 

James Oppenheim: Bread and Roses 

As we go marching, marching, in the beauty of the day 
A million darkened kitchens, a thousand mill lofts gray 
Are touched with all the radiance that a sudden sun discloses
For the people hear us singing, bread and roses, bread and roses.

As we come marching, marching, we battle too, for men, 
For they are in the struggle and together we shall win. 
Our days shall not be sweated from birth until life closes, 
Hearts starve as well as bodies, give us bread, but give us roses.

As we come marching, marching, un-numbered women dead 
Go crying through our singing their ancient call for bread, 
Small art and love and beauty their trudging spirits knew 
Yes, it is bread we. fight for, but we fight for roses, too.

As we go marching, marching, we're standing proud and tall.
The rising of the women means the rising of us all.
No more the drudge and idler, ten that toil where one reposes,
But a sharing of life's glories, bread and roses, bread and roses.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Annie Jump Cannon csillagász (1863–1941)

december 27, 2017 - 00:16

Tanulmányait a Wellesley és a Radcliffe College-ban végezte, utána a Harvard College obszervatóriumában kapott állást. A kettős csillagok megfigyelésével és színképelemzéssel foglalkozott, munkája nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartott számot. 1911-ben az obszervatórium kurátorának nevezték ki. Részt vett a nők választójogáért folytatott harcban, a tagja volt. 

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Mary Lyon amerikai pedagógus (1797–1849)

április 12, 2017 - 01:30

Az amerikai nőnevelés egyik úttörője Bucklandben (Massachusetts) született.  Az 1800-as évek elején a lányok taníttatását felesleges időpocsékolásnak tartották, de Mary azok közé a szerencsések közé tartozott, akik tanulhattak és tanárnő lett. Elhatározta, kollégiumot alapít, ahol a nők a férfiakéval egyenértékű, komoly színvonalú oktatást kapnak. Céljának eléréséért rengeteget utazott, előadásokat tartott és adományokat gyűjtött. 1834-ben Nortonban nyitotta meg első iskoláját, a Wheaton Female Seminary-t.  Ezt követte 1837-ben a Mt. Holyoke Female Seminary South Hadley-ben.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.

Abigail Adams amerikai First Lady (1744–1818)

május 26, 2016 - 22:29

Abigail Smith 1744. november 11-én született a Massachusettsbeli Weymouthban. Anyja a híres Quincy család sarja, apai felmenői pedig a helyi kongregacionalista egyházközség vezetői voltak. Bár nem vett részt intézményes oktatásban, Abigail, nővéreihez hasonlóan, szabad bejárást kapott apjától annak könyvtárába, sőt, apja biztatta őt az írásra is.

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.