Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

1740-ben megkapta az uralkodó, Nagy Frigyes különleges engedélyét, hogy a bátyjával, Christiannal együtt a hallei egyetemen tanuljon. Dorothea azonban találkozott Johann Christian Erxleben lelkésszel és összeházasodtak. A férfi előző házasságából származó gyerekei nevelése mellett Dorothea saját gyerekeket is szült, így elhalasztotta tanulmányait. Ezt különösebben nem bánta, mert gyógyító tevékenységét férje támogatásával továbbra is folytatta, páciensei bíztak benne. Grundliche Untersuchung der Ursachen, die das Weibliche Geschlecht vom Studiren abhalten című szövegét 1742-ben írta, ám sokáig kéziratban őrizgette. Van Schurman nyomdokaiba lépve a nők önképzése mellett érvel és leírja, hogy a társadalomnak előnyére válik, ha minden tagja kibontakoztathatja szellemi képességeit. Számos röpiratot írt még a nők tanuláshoz való jogáért. Első könyve, a Rational Thoughts on Education of the Fairer Sex (Észérvek a szebbik nem oktatásához) 1749-ben jelent meg.

Apja 1747-ben meghalt, ekkor ősi ellensége, Dr. Grasshoff az immár védtelen Dorotheán állt bosszút. Kivárta a megfelelő alkalmat: amikor 1753-ban Dorothea egy páciense meghalt (ami a 18. században egyik orvosnál sem volt ritka esemény), Grasshoff megvádolta sarlatánsággal. Dorothea válaszul elővette a királyi engedélyt. Bámulatos gyorsasággal, egy év aílatt megírta és beadta az egyetemre a disszertációját, amit sikerrel meg is védett, így hivatalosan is orvossá avatták. 

 

Kertész Erzsébet az Úttörő asszonyok c. könyvében ír róla. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Az első ismert leszbikus feminista: Anna Rühling

augusztus 18, 2020 - 01:14
Anna Rühling

Theodora Anna Sprüngli 1880. aug. 15-én született egy hamburgi középosztálybeli családban. Tehetségesen hegedült, de a művészi pályáról egy kézsérülés miatt - amit egy gyerek megmentése közben szenvedett el - le kellett mondania. Így az újságírás felé fordult. Elsősorban művészeti témájú cikkeket és színikritikákat írt, Anna Rühling álnéven.