Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól. Az írást sem hagyta abba, Esian (Lázadás) és Tavallodi Digar (Másik születés) címen jelentek meg könyvei. 32 évesen autóbalesetben halt meg. Az iszlám forradalom idején művei tiltólistára kerültek. 
 
 
 
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Henrietta Rae angol festő (1859–1928)

június 18, 2015 - 23:22
Henrietta Rae angol festő

A viktoriánus kor népszerű festője Londonban született egy köztisztviselő hét gyermeke egyikeként 1859. dec. 30-án. Festő nagybátyja felfedezte a tehetségét, így a család tizenhárom éves korától taníttatta. A Királyi Művészeti Akadémiára, mivel nő volt, csak hatodik próbálkozásra sikerült bejutnia.

 

Legszívesebben klasszikus mitológiai vagy irodalmi témákat festett meg. Eurüdiké című művével több kiállításon díjat nyert. A modern ápolószakma megalapítóját, Florence Nightingale-t is megörökítette.  

 

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Mary Shelley (1797–1851)

szeptember 08, 2010 - 17:42

Londonban született, a feminista író, „A nők jogainak követelése” c. esszé szerzője, , és a filozófus, és gótikus regényeket is író William Godwin lányaként. Szülei mindketten liberális-anarchista elveket vallottak. Ellenezték a házasságot, a kor normáihoz képest szabad szerelmi életéről hírhedt Wollstonecraft pl. – akinek már volt egy törvénytelen lánya, Fanny Imlay – „legalizált prostitúciónak” tartotta.