A viktoriánus kor népszerű festője Londonban született egy köztisztviselő hét gyermeke egyikeként 1859. dec. 30-án. Festő nagybátyja felfedezte a tehetségét, így a család tizenhárom éves korától taníttatta. A Királyi Művészeti Akadémiára, mivel nő volt, csak hatodik próbálkozásra sikerült bejutnia.
Legszívesebben klasszikus mitológiai vagy irodalmi témákat festett meg. Eurüdiké című művével több kiállításon díjat nyert. A modern ápolószakma megalapítóját, Florence Nightingale-t is megörökítette.
Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.
Londonban született, a feminista író, „A nők jogainak követelése” c. esszé szerzője, Mary Wollstonecraft, és a filozófus, és gótikus regényeket is író William Godwin lányaként. Szülei mindketten liberális-anarchista elveket vallottak. Ellenezték a házasságot, a kor normáihoz képest szabad szerelmi életéről hírhedt Wollstonecraft pl. – akinek már volt egy törvénytelen lánya, Fanny Imlay – „legalizált prostitúciónak” tartotta.