Helen Blanchard amerikai feltaláló, üzletasszony

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Helen Blanchard amerikai feltaláló, üzletasszony

március 07, 2015 - 15:44

 1840. október 25-én született.

Korának jelentős feltalálója első találmányát 1873-ban szabadalmaztatta.  Főleg a varrás technológiájával, varrógépek tökéletesítésével foglalkozott, nevéhez fűződik a cikk-cakk öltés feltalálása.
Talámányainak forgalmazására megalapította a Blanchard Overseaming Company-t, majd 1882-ben a Blanchard Hosiery Machine Company-t. Az 1890-es évek elején New Yorkba költözött, ott folytatta tevékenységét.
Nevéhez fűződik többek között egy újfajta ceruzahegyező, sebésztű, rugalmas cipősarok betét, kalapvarró gép. Utolsó szabadalmát 75 éves korában kapta meg, ezt követő betegsége megakadályozta munkájának folytatását.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

július 26, 2016 - 12:16

Rosalind Elsie Franklin jómódú és befolyásos család öt gyermeke közül másodikként, 1920. július 25-én látta meg a napvilágot Londonban. Kora gyermekkorától kezdve megmutatkozott különleges intelligenciája, tizenöt éves korában eldöntötte, hogy természettudós válik belőle.

Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

december 27, 2016 - 20:21

A budapesti bölcsészkar hallgatójaként ismerkedett meg a nőmozgalommal, egy ideig a Feministák Egyesületének könyvárosa, majd titkára volt. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár dolgozója, Szabó Ervin munkatársa. A Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt bebörtönözték, állásából elbocsátották, bibliográfiák és katalógusok készítéséből tartotta fenn magát. 1945 után a Kossuth Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 

Anna Morandi Manzolini olasz anatómus, modellkészítő (1714–1774)

január 21, 2017 - 13:06

Bolognában született, 1736-ban kötött házasságot Giovanni Manzolinivel, aki a helyi egyetem anatómiatanára volt. Giovanni otthoni laboratóriumában emberi szervekről készített viaszmodelleket, felesége is elsajátította az eljárást. Később Anna boncolni is megtanult, és rendkívül tehetségesnek bizonyult, több, addig nem ismert izmot, ideget talált meg. Tevékenysége felkeltette a nemzetközi tudóstársadalom érdeklődését, eredményeit a British Royal Society is elismerte. Férje halála után 1760-ban a bolognai egyetem Anatómia tanszékén kapott tanári kinevezést.