Afro-amerikai nő: Mary Kenner találta fel az egészségügyi betétet

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Afro-amerikai nő: Mary Kenner találta fel az egészségügyi betétet

február 07, 2020 - 12:30

A mai környezetvédő sztenderdeknek már nem felel meg, de a maga korában forradalmi újítás volt az észak-karolinai Mary Kenner találmánya. 

Kenner 1912. május 17-én született, családjában több feltaláló is volt. A feketéknek létesített Howard Egyetemre járt, de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni. 

A korban használatos menstuációs övet fejlesztette tovább. Az intim higiéniai eszközöket gyártó cég, melyhez fordult, először érdeklődést mutatott az ötlete iránt, azonban amikor kiderült, hogy a feltaláló fekete bőrű, ráadásul nő, visszakoztak.

Virágárusításból fedezte megélhetését. Harminc év múlva, 1957-re tudott annyi pénzt összegyűjteni, hogy a szabadalmat megszerezze. Testvérével, Mildred Davidsonnal számos közös találmánya volt.  

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Shelley (1797–1851)

szeptember 08, 2010 - 17:42

Londonban született, a feminista író, „A nők jogainak követelése” c. esszé szerzője, , és a filozófus, és gótikus regényeket is író William Godwin lányaként. Szülei mindketten liberális-anarchista elveket vallottak. Ellenezték a házasságot, a kor normáihoz képest szabad szerelmi életéről hírhedt Wollstonecraft pl. – akinek már volt egy törvénytelen lánya, Fanny Imlay – „legalizált prostitúciónak” tartotta.

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.