Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

augusztus 02, 2019 - 21:15
Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával.

Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd Barcelonában az Escola Isabel de Villena tanára volt. Necessitem morir címmel 1952-ben jelent meg első regénye, mellyel rögtön a Joanot Martorell-díj egyik jelöltje lett. Abban az évben még nem, de a rákövetkezőben ő lett a nyertes El cel no és trasparent című könyvével. A regények, elbeszélések, drámák írása mellett esszéket, kritikákat is publikált, francia, olasz és angol kortárs írókat fordított.

Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával. 1966-ban jelent meg a katalán nők helyzetében foglalkozó munkája La dona a Catalunya: consciència i situaci címmel.

Részt vett a Franco diktátor elleni mozgalomban, tagja volt a katalán szocialista pártnak, őt választották a katalán PEN Club elnökévé. 

Néhány munkája: Feliçment, jo sóc una dona; El jaqué de la democràcia; Lo color més blau; Cartes impertinents de dona a dona; Coses i noses; Aquelles dames d'altres temps; El malefici de la reina d'Hongria o Les aventures dels tres patrons de nau; El cavaller Tirant; El comportamiento amoroso de la mujer; Mala memòria. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Lee ausztrál szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1821–1909)  

február 14, 2018 - 14:50

Az írországi Monaghamban született, ottani életéről kevés az információ. Korán megözvegyült, 1879-ben lányával együtt Ausztráliába, Adelaide-ba utazott beteg fia ápolására.

1883-ban csatlakozott a Social Purity Society egyesülethez, melynek céljai a gyerekmunka betiltása, a fiatal nők zaklatásának, szexuális kiszolgáltatottságának megszüntetése és a beleegyezési korhatár felemelése voltak. Határozott fellépésük eredményes volt, 1885-ben a beleegyezési korhatárt törvényileg 13-ról 16 évre emelték.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.

Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.