Kartal Zsuzsa költő, fordító, újságíró (1948–2011) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Kartal Zsuzsa költő, fordító, újságíró (1948–2011) 

február 22, 2019 - 22:00

Budapesten született, írócsaládba – apja Hajnal Gábor, nagynénje volt. Valószínűleg ez volt az oka, hogy amikor publikálni kezdett, édesanyja lánykori nevét választotta írói nevének. Az ELTE bölcsészkarán végzett magyar-latin szakon 1971-ben, a következő évben beiratkozott a MÚOSZ újságíró iskolájába. Végzés után a Magyar Nemzetnél kapott állást, ebben az időben publikálta első verseit is. Írt művészeti kritikákat, esszéket, fordított latin klasszikusokat. Érzékeny, igazságszerető ember volt, cikkeiben kiállt a szegények, a kisebbségek, a társadalom perifériájára szorultak érdekében, segítette a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) munkáját.

Néhány munkája:

  • Így döntöttem;
  • Körözés;
  • Tulipán és orgonaszó;
  • Vesztesek történelemkönyve. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.