Emmy Destinn cseh operaénekes (1878–1930)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Emmy Destinn cseh operaénekes (1878–1930)

február 23, 2018 - 22:31

Emílie Pavlína Věnceslava Kittlová, a huszadik század egyik legnagyobb drámai szopránja Prágában született. Első fellépése 1898. július 19-én a berlini Operaházban volt, a Parasztbecsület Santuzzáját énekelte olyan sikerrel, hogy azonnal szerződést ajánlottak neki. Hangjának rendkívüli gazdagsága, ereje és tisztasága az első világháború előtti évek legkeresettebb énekesnőjévé tette. Fellépett Bayreuthban, a berlini Hofoperben, Londonban a Covent Gardenben és New York-ban a Metropolitanben.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jelena Obrazcova orosz opearénekes (1939–2015)

július 07, 2020 - 21:23

Leningrádban született, gyerekkorában kezdett énekelni, 9 évesen már kórustag volt. A leningrádi konzervatóriumban tanult, 1963-ban a moszkvai Nagyszinház Borisz Godunov előadásán lépett fel, külföldi  bemutatkozása Párizsban volt. Az operairodalom szinte valamennyi mezzo szerepét eljátszotta a világ vezető énekeseivel. Az első orosz énekesnő, aki Juditot énekelte Bartók Kékszakállújában, partnere Nyeszterenko volt, a budapesti Operaház zenekarát Ferencsik vezényelte.  

 

 

Gerster Etelka operaénekes (1855–1920)

június 24, 2019 - 21:22

A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett.

Myra Hess angol zongoraművész (1890–1965)

február 23, 2018 - 22:02

A háború alatti elsötétített Londonban a színházak, koncerttermek is zárva voltak. A National Gallery gyűjteményét vidékre menekítették, és az üres épület adta az ötletet Myra Hessnek - akit a legjobb pianisták között tartott számon a  közönség és a kritikusok egyaránt -  hogy napközben tartsanak ott koncerteket. Az ötletet támogatta a múzeumigazgató és megkapták a belügyminiszter engedélyét is. Az 1939. október 10-én nagy sikerrel megtartott első koncertet követően minden délben megszólalt a klasszikus zene, tele volt a terem, még London bombázása alatt is, egészen 1946-ig. VI.