Nadia Boulanger francia zeneszerző, karmester, zenetanár (1887–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nadia Boulanger francia zeneszerző, karmester, zenetanár (1887–1979)

augusztus 18, 2017 - 22:17

Az első nő volt, aki a BBC Symphony, New York Philharmonic, Boston Symphony, Royal Philharmonic és a Philadelphia Orchestra dirigense lehetett. Művészi munkássága mellett a XX. század legjelentősebb zenetanáraként tartották számon. Zeneszezőként indult, La Sirene című művével a elnyerte 1908-ban a Prix de Rome második díját. 1918-ban felhagyott a komponálással, hátralévő hetven évét karmesteri és tanári tevékenységére fordította. Tanított hazájában, Angliában, az Egyesült Államokban, tanítványai közé tartozott pl. Aaron Copland, Quincy Jones, Michel Legrand, Igor Markevitch, Thea Musgrave. Többek között a Chevalier to theLégion d'honneur, Howland Memorial Prize, Grand officier to the Légion d'honneur, Order of the British Empire, Order of the Crown of Belgium kitüntetés birtokosa. Testvére, a fiatalon meghalt is zeneszerző volt. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: