A voronyezsi lány az 1980-as olimpián az összetett verseny aranyérmese volt, mögötte ezüstérmes holtversenyben Nadia Comaneci és Maxi Gnauck. A következő évben a világbajnokságon összetettben harmadik volt. Versenyzői pályafutásának befejezése után edző lett, tanítványai is komoly sikereket értek el.
Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, Margittal, a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.
Az Illinois állambeli Northbrook-ban nőtt fel és kezdett sportolni. Rövidtávú gyorskorcsolyázással kezdte, később edzője tanácsára áttért a hosszabb távokra. 1971-ben ezüstérmes lett a ISU Sprint Championships-en, ez feljogosította a világbajnokságon való indulásra, ahol 500 méteren világcsúccsal nyert. 1972-ban az olimpia előtt 500 és 1000 méteren is új világcsúcsot futott. Szapporóban a olimpián 1000 méteren bronzérmes, 500 méteren olimpiai csúccsal aranyérmes lett. 16 évével ő volt a sportág legfiatalabb olimpiai bajnoka.
Az első női sportoló, aki egy olimpián 6 aranyérmet nyert. Lipcsében született, sportiskolába járt. 16 évesen úszta meg első világrekordját a német vegyesváltó tagjaként. 1984-ben 200 gyorson állított fel világrekordot, olimpiai aranyérem várományos volt, de a németek nem indultak Los Angelesben. 1985-ben eltört egy csigolyája, egy teljes éve ráment a gyógyulásra. 1986-ban a madridi világbajnokságon négy aranyat nyert (100 gyors, 200 vegyes, 4x100 vegyesváltó, 4x100 gyorsváltó). A következő évben az Európa-bajnokságon ötször volt első helyezett.
