Az egyetemen paraván mögé bújtatták: Florence Bascom geológus

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az egyetemen paraván mögé bújtatták: Florence Bascom geológus

július 14, 2017 - 21:25

Az első geológusnő és az első nő, aki a John Hopkins egyetemen doktorátust szerzett és akit a Geological Society of America tagjai közé felvettek. A University of Wisconsin elvégzése után 1889-ben külön engedéllyel a Johns Hopkins egyetemen folytatta  tanulmányait, az előadások alatt paraván mögött kellett ülnie, hogy a férfihallgatók ne lássák őt. 1893-tól az Ohio State University, 1895-től a Bryn Mawr College professzora volt, nevéhez fűződik a geológia tanszék alapítása. Oktatómunkája mellett az USGS (United States Geological Survey) első női munkatársa volt, sokat dolgozott terepen is. Negyvennél több tudományos publikációja volt, ő volt az első nő,  akitől a Geological Society of Washington cikket fogadott el. 1896 és 1908 között az American Geologist szerkesztője volt. A tanítástól 1928-ban visszavonult, de az USGS-nél 74 éves koráig folytattta munkáját.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Poldi Fuhrich osztrák barlangkutató (1898–1926)

július 28, 2017 - 22:09

Salzburgban született, a leánylíceumban tett érettségi után tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta, többek között botanikát, ásványtant, kőzettant hallgatott. Lelkes barlangász volt, nevét Európa-szerte megismerték, szakértelmével nemzetközi hírnevet vívott ki. Ausztrián kívül megjárta Németország, Dalmácia, Szlovénia, Írország, Franciaország, Brazília barlangjait. Tagja volt az osztrák Barlangkutató Egyesületnek. 1925-ben tagja volt a híres írországi Poulnagollum barlangrendszer feltárására szervezett expedíciónak.

Maria Goeppert-Mayer Nobel-díjas lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

június 27, 2017 - 20:32

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva.

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”