Alojzija Štebi (Lojzka) szlovén politikus, újságíró, feminista (1883–1956)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Alojzija Štebi (Lojzka) szlovén politikus, újságíró, feminista (1883–1956)

március 24, 2017 - 00:35

A ljubljanai tanítőképzőn végzett 1903-ban, utána vidéki általános iskolákban tanított. A nőmozgalomban való részvételét nem nézték jószemmel felettesei, egyik helyről eltanácsolták, a másikat ő hagyta ott, és a Zarja (Hajnal) című lap munkatársa lett. Az Alianse ženskih gibanj (nőmozgalmi ernyőszervezet) elnökévé választották, nemzetközi nőkongresszusokon Rómában, Washingtonban, Koppenhágában vett részt. A Ženski pokret (nőmozgalom) című újság főszerkesztője volt, cikkei főleg a nők és fiatalok helyzetével, a női egyenjogúsággal, a munkásnők problémáival foglalkoztak. A II. világháború alatt részt vett a Osvobodilno fronto (felszabadítási front) tevékenységében. A háború után a Munkaügyi- és az Oktatási minisztérium munkatársa volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Emilia Broomé svéd politikus, feminista (1866–1925)

május 21, 2015 - 22:40

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított.

Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület).

A Centralförbundet för Socialt Arbete  (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között.