Wanda Rutkiewicz lengyel hegymászó (1943–1992)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Wanda Rutkiewicz lengyel hegymászó (1943–1992)

február 03, 2017 - 23:50
1978-ban ő volt az első európai nő, aki megmászta a Mount Everestet, 1986-ban a K2 megmászásával lett híres.

Az első nő, aki sikeresen megmászta a Himaláján a K2 csúcsot. A wroclawi egyetemen szerzett elektromérnöki diplomát, mérnöki munkája mellett röpladázott, atletizált. Első alkalommal az Olsztyn közelében található  Góry Sokole csúcsot mászta meg 1962-ben, majd a Tátra, az Alpok és a világ többi hegye következett. 1978-ban ő volt az első európai nő, aki megmászta a Mount Everestet, 1986-ban a K2 megmászásával lett híres. Célul tűzte ki a világ 14, 8000 méternél magasabb csúcsának a megmászását, ebből nyolcat biztosan teljesített. 1992-ben a Kancsendzönga megmászásakor eltűnt, testét nem találták meg. Utoljára egy mexikói mászó látta őt, akkor már lefelé tartott. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Caroline Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

április 19, 2017 - 19:20

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája).

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)