A szudáni fővárosban, Kartúmban még július 3-án tartóztatták le Lubna al-Husseint 12 másik nővel együtt. Az ok: nyilvános helyen nadrágot viseltek, ezzel megsértették az iszlám jogot. Az incidens egy külföldi és újságíró körökben kedvelt étteremben történt, ahol viszonylag megszokott a nadrágot viselő női vendégek jelenléte. „Ha ez megtörténhet egy kartúmi étteremben, képzeljék el, milyen lehet a nők helyzete Darfurban.” – nyilatkozta al-Hussein.

A letartóztatott nők közül többet (keresztényeket is) már meg is korbácsolták, al-Hussein azonban ügyvédet hívott, és perre vitte az ügyet. „Több ezer nőt büntettek korbácsolással Szudánban, de ők hallgatnak. A törvényt arra használják, hogy zaklassák a nőket. Én ezt akarom leleplezni.” – mondta a vádlott.

Az Daily Mail értesülései szerint a kartúmi hölgy a tárgyalás alatt ugyanazt a zöld, bőszárú hosszúnadrágot viselte, mint letartóztatásának napján. A bíróság épülete előtt pedig a demonstráló tömeg fejezte ki nemtetszését a vádakkal szemben: a transzparensek mellett megjelentek a tiltakozásul nadrágot viselő nők is. A tüntetés azonban eldurvult, amikor a rendőrség megpróbálta elhallgattatni a tömeget. Több újságírót őrizetbe vettek, felszerelésüket elkobozták, a tárgyalás után még könnygázt is bevetettek. Szemtanúk szerint pedig gumibottal több nőt megvertek a rendőrök…

Az ügy végére azonban nem került pont, hiszen a tárgyalást elnapolták. Erre azért kerülhetett sor, mert a vádlott amellett hogy újságíró egy helyi lapnál, az ENSZ kartúmi médiaosztályán is dolgozik, így mentességet kaphat a törvény alól.

Ennek ellenére al-Hussein nem adta fel a küzdelmet saját és nőtársai jogaiért: "Az ügy nem a nadrágviselésről szól. Ez az ügy arról szól, hogy megsemmisítsék azt a törvénycikkelyt, amely illetlenségre hivatkozva öltözködési szabályokat ír elő a nőknek. Ez az én harcom. Ez a cikkely ellentmond az alkotmánynak, sőt, még magának az iszlám törvénynek is.” – nyilatkozta. Így al-Hussein lemondott az ENSZ adta immunitásról, ezzel pedig a szudáni női jogok szimbólumává vált. A szudáni újságírónő ügyvéde, Nabil Adib Abdalla elmondta: "Mindenek előtt szeretné bebizonyítani a teljes ártatlanságát, ám ha kihasználja a mentességét, az nem ezt fogja mutatni. Ezen felül a törvény ellen is harcolni akar. Ez a törvény túl tág, szükség van arra, hogy megreformálják. A per tehát próbaperré válik.".

A szudáni büntetőtörvénykönyv 152. cikkelye alapján az illetlen öltözködésért maximálisan kiszabható büntetés 40 korbácsütés, illetve pénzbírság. „Ha korbácsolásra ítélnek, fellebbezni fogok. Elmegyek a végsőkig, akár az alkotmánybíróságig, ha szükséges ahhoz, hogy megvédjem a jogaimat. Ha pedig az alkotmánybíróság szerint helyes az ítélet, akkor vállalom a büntetést, még akkor is, ha nem 40, hanem 40 ezer ütést kell elviselnem” – nyilatkozta al-Hussein.

Az újságírónő védelmében több nemzetközi szervezet, illetve politikus is felszólalt. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet követelte a vádak ejtését, Nicolas Sárközy pedig nyílt levelében ítélte el a történteket, illetve azt nyilatkozta, hogy e küzdelem egyben minden nő küzdelme. Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára pedig elmondta, hogy „Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje munkatársainak jogait.”, „A korbácsolás a nemzetközi emberjogi normákkal ellentétes.”.

Az újabb, szeptember 7-ei tárgyaláson a hivatalos vád az volt, hogy az újságíró túl szűk nadrágot, és túl átlátszó blúzt viselt az étteremben. Valószínűleg a nagy nemzetközi nyilvánosságnak köszönhető, hogy a 40 korbácsütés helyett „csak” 500 szudáni fontos, azaz kb. 209 dolláros pénz- vagy 1 hónapos börtönbüntetésre ítélték. Azonban mivel al-Hussein megtagadta a pénzbüntetést, ezért börtönbe kell vonulnia.

Az ügyvéde viszont elmondta, hogy fellebbeznek a döntés ellen. „Amikor a peremre gondolok, azért imádkozom, hogy a lányaimnak soha ne kelljen félelemben élniük a rendőrség miatt. Csak akkor leszünk biztonságban, ha a rendőrség már védeni fog minket, és ha ezeket a törvényeket hatályon kívül helyezik.” – nyilatkozta a szudáni hölgy a perrel kapcsolatban. Reméli, hogy magatartása példát mutat majd azoknak a nőknek, akiket szintén igazságtalanul, az emberi jogokat semmibe véve meg akarnak korbácsolni.

Szükség is van a példamutatásra, hiszen a hatályos szudáni törvények jelentősen és elsősorban a nőket korlátozzák. És bár a muzulmán Észak-Szudán és a keresztény Dél-Szudán között 2005-ben kötött békeszerződés értelmében az iszlám törvényeket nem lehet a fővárosi nem muzulmán vallásúakra alkalmazni, a hatóságok sokszor nem veszik figyelembe a vallási hovatartozást sem. A korbácsolás pedig még mindig az egyik legnépszerűbb büntetési forma, ha az úgynevezett erkölcsrendészet illetlennek találja az öltözetet. A végrehajtásra pedig legtöbbször közvetlenül a tárgyalás után, nyilvánosan kerül sor…

Amit a szudáni hatóságoknak is át kellene gondolni az pedig az, amit Lubna al-Hussein is megfogalmazott: „A korbácsolás nem fájdalom, a korbácsolás sértés az emberekre, a nőkre és a vallásra nézve is.”