1860-ban Theophilus Packard lelkész elmegyógyintézetbe záratta feleségét, akivel több, mint húsz éves házasságuk alatt hat gyermeket neveltek. A feleség "őrültsége" abban nyilvánult meg, hogy vitatkozni mert férjével nevelési, anyagi és vallási kérdésekben. Mivel a korabeli törvények szerint egy férj megtehette ezt nyilvános meghallgatás vagy a feleség beleegyezése nélkül (sokan egyéb lehetőség híján így intézték el, hogy elválhassanak a feleségüktől), a lelkész úrnak mindössze orvos barátját kellett megkérnie a beutaláshoz.
Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban. 1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" (A sárga tapéta) című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.
1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.