Melnikben született, az akkori osztrák-magyar monarchiában nők nem járhattak egyetemre, ezért Svájcba ment és Zürichben, majd Bernben volt egyetemi hallgató. 1881-ben végzett, de mivel hazájában nem ismerték el diplomáját, Bosznia-Hercegovinában kezdett praktizálni. 1883-tól svájci kórházakban dolgozott, tüdőgyógyászatra szakosodott. 1907-ben egy genfi szanatóriumot bérelt, ez, mivel az üzleti részhez nem értett, nem volt nyereséges. 1909-től néhány évet Angliában töltött.
Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt
Az első nőmozgalmárok egyike a Massachusetts államban lévő South Danversben született. 1848-ban el akart válni alkoholista és őt rendszeresen bántalmazó férjétől. Ügyvédje felvilágosította, hogy az állam törvényei értelmében minden ingó- és ingatlan vagyonuk, még a feleség ruhái felett is a férfi rendelkezik. Felháborodásában petíciót nyújtott be – ő volt az első nő, aki ezt tette – a törvényhozáshoz a házassági jog megváltoztatásáért.