Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A kedves c. regénye megrázó tanúságtétel a néger nők és férfiak elnyomásáról, testi-lelki megaláztatásaikról, ugyanakkor érzékenyen ábrázolja a szabad világba történő átmenet pszichológiai és egzisztenciális nehézségeit egy hányattatott sorsú, de mégis erős nő alakján keresztül.

Sethe egy átmeneti kor gyermeke, amikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik, a felszabadítások megkezdődtek, mégis rengeteg nő és férfi szenved állati sorba kényszerítve, így Sethe, akit korábban megbecsültek az Édes Otthon liberális fehéremberei, egy csapásra szülőgépnek érzi magát az új háziúr, a névtelen tanító brutális vezetése alatt. Kétségbeesésében megszökik terhesen, viszontagságos és szenvedéssel teli útját szinte végig nők segítik önzetlenül, míg végül Északon sikerül eljutnia anyósáig, aki egy helyi, spontán szervezőső női természetvallás vezetője is egyben. Baby Suggs igyekszik helyreállítani menye, Sethe női identitását, igyekszik rávenni, hogy megkínzott, megerőszakolt testét újra megszeresse, de Sethe képtelen túltenni magát traumatikus élményén, amikor a tanító emberei erőszakkal elvették tőle anyatejét. Sethe női identitása ugyanis elsősorban anyaságában gyökerezik, számára a családi kapcsolatok, különösen a gyerekek elsőrendű fontosságúak az öndefiniálásban, de a fehér ember önkényesen átírhatja ezt a definíciót vagy akár meg is szüntetheti, ha eladja a gyerekeket. Sethe így, mikor délről rabszolgavadászok érkeznek, hogy visszahurcolják őt, kétségbeesett és brutális lépésre szánja el magát: megöli gyermekeit.

A kísértetek azonban visszatérnek, évekkel később Sethének újra szembe kell néznie démonaival és ebben megint nem kis segítségére lesz a falu női közössége.

A regény igaz történeten alapul, Margaret Garner nevét az 1850-es években mindenki ismerte, mint azét a rabszolganőét, aki inkább megölte gyermekeit, mint hogy elveszítsék szabadságukat.

A könyvből 1993-ban filmet is készítettek, melyet többek között Oscarra is jelöltek.

Toni Morrison: A kedves, Bp., Novella, 2007. 421 p.