Újrakezdés csoport - Menekülj, amíg nem késő!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Újrakezdés csoport - Menekülj, amíg nem késő!

szeptember 16, 2013 - 11:09

Sok szó esik mostanában a családon belüli erőszakról, tudjuk, olvassuk, hogy csak Magyarországon hetente egy nő, havonta egy gyerek hal bele a bántalmazásba.

A bántalmazásba, amit valamelyik családtagjától kell elszenvednie. Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, a legelrettentőbb adat. Sokkal szélesebb azoknak a köre, akiket férjük, volt férjük, élettársuk bántalmaz vagy terrorizál, akár „csak” szóban aláz meg, nagy részükről nem is tudunk, pedig valószínűleg mindannyiunk ismeretségi körében vannak ilyen történetek.

Csakhogy az áldozatok nem sok segítségre számíthatnak: a jog egyelőre nem védi őket megfelelően, kevés, bár elkötelezett segítő szervezet működik kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatai számára, a közvélemény  pedig  általában azt taglalja: miért hagyta, kiprovokálta, akkor biztosan megérdemli.
 

 

A család belügye?

Most is erősen tartja magát a nézet, hogy ez a család belügye, amibe nem szabad beleavatkozni, és az a hibás, aki hagyja magát. Ilyen légkörben pedig nem is csoda, hogy az áldozatok, akiknek önbecsülése módszeresen leépül, maguk is elhiszik, hogy ők tehetnek a rossz bánásmódról, nekik kellene megváltozni, és saját szégyenüknek érzik, ami történik velük, ezért kívülállók, akár a család barátai is nagyon sok esetben egyáltalán nem tudnak arról, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött.

Pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: nem az áldozat a hibás, és senki nem érdemli meg az erőszakot, a megalázást, akárhogyan is viselkedik. Mindezek miatt kiszállni egy ilyen kapcsolatból, bizonyos esetekben akár a volt partner fenyegetésétől, zaklatásától, zsarolásától kísérve, iszonyúan nehéz feladat és nagyon nagy lépés.  Már csak azért is, mert nagyon gyakran anyagi függőséggel is együtt jár a szóbeli vagy fizikai bántalmazás, így a megfélemlített, csökkent önbizalmú nők nem is tudnának elmozdulni a partnerük mellől, hiszen nincs semmijük, nincs hová menniük. 

Nem kell ahhoz pofon, hogy valaki bántalmazó kapcsolatban éljen

Sajnos nem sokan vannak, akik ki mernek és tudnak lépni egy bántalmazó, megalázó kapcsolatból, és akik meg is teszik, azok is nagyon kevés támogatást, megértést, jó szót kapnak, holott gyakran a nulláról kell kezdeniük mindent,  sokszor gyerekekkel együt. Szeretnénk kiemelni, hogy az erőszak nem csak fizikai lehet, nem kell ahhoz pofon, hogy valaki bántalmazó kapcsolatban éljen: a folyamatos megalázás, szidalmazás, fenyegetés, az anyagi függésben tartás, durva kontrollálás, zsarolás mind olyasmi, ami a másik ember folytonos bántása, és könnyen átcsaphat fizikai erőszakba is.
Aki ilyen kapcsolatból ki mer és tud lépni, azt nem kétségbe vonni kellene, hanem bátorítani és támogatni.

Barátnőm, Eszter és én ezért hoztuk létre Facebook-csoportunkat, az Újrakezdést..Nyilvanos amiben ilyen bántalmazó kapcsolatot, erőszakos hozzátartozót hátrahagyó, új életet kezdő nőket, anyákat (és persze ha olyan a helyzet, apákat is!) szeretnénk támogatni tárgyi felajánlásokkal, hiszen bármi jól jöhet: ruha, bútor, gyerekholmi, konyhai eszköz, játék, de akár mozijegy, fuvar vagy egy jó szó is.
Felajánlásokat tenni és kérni is a csoporton keresztül lehet.

Azt gondoltuk, a Facebook a közösségi szerveződés legegyszerűbb formája, ami gyorsan tud elérni sok embert.  Szeretnénk, ha minél több bajban lévő nő, anyuka látná:  nincsenek egyedül, itt nem fogják ledorongolni, kétségbe vonni őket, itt nem gondolják, hogy az asszony szoknyája mindent eltakar, és azt sem, hogy mindenki megérdemli, amit kap: támogatunk, bátorítunk, nem gondoljuk, hogy a családon belüli erőszak az áldozat hibája, és főleg segítünk új életet kezdeni, minél többen vagyunk, annál eredményesebben.

A csoportunk tagsága titkos, mert így biztonságosabb, de van egy nyilvános oldalunk is, azon keresztül lehet kérni a belépést a csoportba. Talált már gazdára szék, asztal, gyerekbicikli, női ruha és számítógép, de szeretnénk többen lenni és így több embernek segíteni. Komoly anyagi segítséget vagy profi pszichológiai tanácsadást persze magánszemélyként nem tudunk ajánlani (bár volt már ingyen szállásajánlat is a csoportban), de hiszünk benne, hogy minden apróság segítséget jelenthet, a csoport tagjai támogathatják egymást, és minél többen vagyunk, annál inkább tudjuk alakítani a közlégkört, és minél támogatóbb ez a közlégkör, annál inkább mernek majd segítségért fordulni a bajban lévők.

Ha szükséged van valamire, vagy te szeretnél segíteni, ez a csoportunk nyilvános oldalának elérhetősége:

https://www.facebook.com/ujrakezdes.nyilvanos/

 

A cikk eredetileg a Harmoneten jelent meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Akik már nem ünnepelhetnek

december 23, 2012 - 22:12

A karácsonyi készülődés közben szánjunk egy gondolatot arra a 72 nőre, akik az idén már nem tölthetik a családjukkal az ünnepeket. Akik hiányoznak a szüleiknek, a barátaiknak, a gyerekeiknek. Akik agyonverve, megfojtva, felgyújtva, vagy éppen elvágott torokkal az újságok "bulvár" rovataiban végezték, mert partnerük vagy volt partnerük "szerelemféltésből" megölte őket. És szánjunk egy gondolatot azokra a nőkre is, akik élnek ugyan, de ki vannak téve a veszélynek, hogy a következő NANE felvonuláson őket is vörös sziluettként hordozzuk. Tegyünk ellene, jövőre tegyünk még többet.

Damu Roland és a többiek: még mindig az erőszak az „Úr”?

október 06, 2011 - 21:30

Világunkban az agresszió mindennap jelen van. A párkapcsolati erőszak, és a nők bántalmazása még mindig gyakran használt „eszköze” egyes férfiaknak. A téma Damu Roland botrányai kapcsán, mostanság a médiában is „népszerű”. A sajnálatos eset következménye, hogy a bántalmazás, amely eddig túl sok figyelmet nem kapott, közbeszéd tárgya lett.

 

Nézzük a tényeket…

 

Az anyákért, akiknek elrabolták a gyerekeit - Dr. Spronz Júlia beszéde (Onebillionrising Budapest)

február 20, 2014 - 17:32

 

Jó sokan vagyunk, ezt örömmel látom, de sajnos jónéhányan fájóan hiányoznak közülünk. Elsősorban is az a hetven nő, aki évente meghal Magyarországon párkapcsolati erőszak miatt. Ez a hetven lehetne kevesebb is: például Amerikában negyven, Németországbn tizennyolc, Spanyolországban csak tizenhat. Mindez azért, mert ott sikerült megtalálni azt a jogi keretet, a beavatkozásnak azt a módját, ahogy csökkenteni lehet ezt a számot.