A magyar érettségi genderszempontból (2013)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar érettségi genderszempontból (2013)

május 06, 2013 - 13:20

2013. május 06-án megírták az érettségizők a magyar feladatsort,
íme:  www.delmagyar.hu/erettsegi/magyar_erettsegi_feladatok_2013_itt_a_feladatsorime_a_megoldasok_is/2331694/

A szövegértésben a gyermeki beszéd fejlődésének állomásait női szerző írja le - nem véletlenül, hisz alighanem  kevés férfi életének képezi  részét a gyermekgügyögés aktív tanulmányozása.

Bár ahogy a legújabb korban a szülés tudománya is átcsúszott a férfiak birtokába és fennhatósága alá, úgy ezen sem igazán csodálkoznánk.

A nagyobb lélegzetű önálló szövegalkotás (esszé) témáját szokás szerint három lehetőség közül választhatták a vizsgázók.

Az elemzendő írásművek szerzői kivétel nélkül férfiak, szám szerint négy.

Közülük kettő már abból  a huszadik századból, melyben nők is tettek le szép számmal  jelentős irodalmi műveket az asztalra - bár őket  a számos nemzetközi elismerés ellenére is elmulasztották az irodalmi kánonba illetve a középiskolai törzsanyagba emelni.

A teljesség kedvéért hozzátehetjük, hogy  az évtizedek óta szégyenletesen alacsonyan reprezentált női szerzők (Sapphó és Kaffka Margit együttesen nem tesz ki 5 %-ot, nemhogy 50-et, holott az irodalom mégcsak nem is tipikusan férfi-privilégium) mellé beemeltek a  tananyagba  megint sok új férfit, plusz egyetlen nőt : a szélsőségesen zsidógyűlölő Tormay Cécile személyében, sajnos... mert ha egyszer ilyen, akkor már az se lehet öröm, hogy merő véletlenségből (vagy épp nem is...)  nő az illető.

Akárcsak a politikát és a közéletet, a tételek kiíróit sem hatják át a genderszempontok - az igény, hogy a fele létszámú felnövekvő női embernek is kellene példakép nemcsak a celebvilágból, illetve hogy a fiúk lehetőleg  ne csak szórakoztató- és  kiszolgálószemélyzet, vagy ősellenség formájában ismerjék meg a női nemet, ahogy az ma rájuk egyre markánsabban a médiából és az internetről árad.

Aki az érettségin a nőképet hiányolja, annak mindjárt ott van a leggyakrabban választott középső esszé témája, a Márai - elbeszélés címszereplő főhőse, egy igazán utálnivaló, csaló szörnyeteg - aki természetesen nő.

Hogy mit üzen a ma érettségiző generációnak az így tematizált magyar tételsor ?
Tudat alatt pontosan azt a rögvalóságot fixálja bennük, melyen eszmélve még nagyon sokáig esélyük sem lesz kitörni a magyar nőknek Európa sereghajtói szerepéből.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jostein Gaarder: Sofie világa – könyvajánló

december 19, 2010 - 15:24

A norvég szerző könyve (1991, magyarul Budapest: Magyar Könyvklub 1995, ford. Szöllősi Adrienne), mint alcíme is mutatja, „regény a filozófia történetéről.” A szórakoztató és egyben rendkívül informatív mű elsősorban tizenéveseknek íródott, de kortól függetlenül ajánlható bárkinek, aki még csak most ismerkedik a filozófia tudományával, és szeretné gyarapítani ezirányú műveltségét.

A női test jelentésrétegei – Kukorelly Endre Ezer és 3 című regénye

január 16, 2011 - 00:48

A női testet folyamatosan szimbolikus kódokkal ruházza fel a társadalom. Az irodalmi narrációnak is központi témája a női test, ennek a testnek megszerzése, legyőzése, szexualizálása. A női test tárgyiasítása jelenik meg Kukorelly Endre könyvében, az Ezer és 3 – avagy a nőkben rejlő szív című regényben. A botránykönyvként beharangozott mű 2009-ben jelent meg és nagy visszhangot váltott ki. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról.

Kavics a gépezetben - Lovas Ildikó: A kis kavics c. regényének kritikája

március 18, 2011 - 10:16
Lovas Ildikó: Kis kavics c. regényének borítója

A könyv mottója „szabálytalanságok tanulság nélkül”, és hogy ez valójában mit jelent, arra választ ad a könyv. A legtöbb ember keresi a szabályosságokat a világban, kapaszkodik valamibe, ami állandó – legalábbis állandónak hiszi –, keresi a helyét a világban, „így van ez mindenkivel, csak nem mindenki veszi komolyan, nem mindenki veszi észre, találja meg az összefüggéseket, vagy ha vannak, akkor az utolsó pillanatban tárulnak fel. Amikor már nem adhatjuk át a tapasztalatot. Kapaszkodni addig is lehet. (…) Az időjárás kiszámíthatatlansága is jelenthet igazodási pontot.” (323)