Ligeti Vilma Ungváron született 1912-ben, apja nyomdász volt. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári oklevelet szerzett, majd Kiskunhalason zenetanárként dolgozott. 1937-ben Franciaországba került, ahol zongoratanár volt, de cikkeket is írt. 

A II. világháború alatt is Franciaországban élt, tagja volt az ellenállási mozgalomnak. A nőmozgalom illegális lapját, a Harcos nőt szerkesztette, többek közt Márkus Ottiliával. A háború után hazatért, eleinte kulturális területen dolgozott.

1961 és 1964 között Indiában volt tanulmányúton, erről születtek legnépszerűbb könyvei. 

Néhány munkája: 

• Franciaországban történt,
• Hazatérés,
• Ének a Tiszaparton,
• Aranyköd,
• Siva árnyékában,
• A Gangesz partján
• Indiai arcképek.