Margarete Böhme ("Ormanos Sandor") német író, újságíró

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Margarete Böhme ("Ormanos Sandor") német író, újságíró

május 08, 2018 - 17:57
A XX. század elejének egyik legolvasottabb szerzője.

Husumban, egy északnémet kisvárosban született 1867-ben, értelmiségi család lánya. 17 évesen publikálta első elbeszélését egy hamburgi újságban. Hamarosan más napi- és hetilapok is közölték munkáit, gyakran Ormanos Sandor írói név alatt. 1905-ben jelent meg hatalmas sikerrel a még ma is népszerű Tagebuch einer Verlorenen című munkája, amit 14 nyelvre lefordítottak. A könyvet a náci hatalomátvétel után kivonták a forgalomból. A legtöbb kritikus szerint azonban a legjobb munkája a W.A.G.M.U.S, ami Amerikában jelent meg és egy nagyáruház életét és történetét mutatja be. 1939-ben halt meg. 

Néhány munkája:

  • Im Irrlichtschein;
  • Wenn der Fruhling kommt;
  • Des Gesetzes Erfüllung;
  • Anna Nissens Traum;
  • Kriegsbriefe der familie Wimmel;
  • Meine Schuld, meine grosse Schuld;
  • Die Heirat der Mieze Biedenbach.

Magyarul megjelent:

  • Egy mozgalmas élet története;
  • Biedenbach Mici élményei: egy pincérleány naplója;
  • Egy elveszett lány naplója.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: