Manuela Sáenz ecuadori forradalmár (1797–1856)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Manuela Sáenz ecuadori forradalmár (1797–1856)

december 26, 2017 - 22:30
Manuela Sáenz ecuadori forradalmár, felszabadító felszabadítója.

Manuela Sáenz

Spanyol arisztokrata törvénytelen lánya volt. Már gyerekkorában is nagyobb érdeklődést mutatott a lovaglás és a lövészet, mint a jómodor és az előkelő társaság iránt. Legjobb barátja - élethossziglan - apja Jonatas nevű rabszolgája volt.

Anyja halála után apja zárdában neveltette, majd miután megszökött onnan egy katonával, apja - abban a hiú reményben, hogy a lánya lecsillapodik -, 17 évesen férjhez adta egy középkorú, gazdag angol kereskedőhöz. Limában éltek, ahol Manuela megismerkedett a függetlenségért küzdő forradalmárokkal. Házukban politikusok és magasrangú katonatisztek is megfordultak, így értékes információkat tudott továbbítani a felkelőknek. Találkozott Simón Bolívarral, a felkelés vezetőjével, egymásba szerettek, elhagyta férjét és Bolivar társa lett.

A forradalomban - amit a nők jogaival együtt képzelt teljesnek - a tábornoki rangig vitte. Gyakran vállalkozott veszélyes megbízatásokra, például egy olyan 950 mérföldnyi hegyi útra, amelyen már 700 ember otthagyta a fogát. Bizonyítandó, hogy harcolt az ayacuchoi csatában, magával hordta és mutogatta ott megölt ellensége levágott bajszát. Időnként férfi ruhát öltött, amit e morbid arcszőrzettel tett teljessé. A börtönt is megjárta. Kedvenc háziállat gyanánt egy medvét tartott.

Két alkalommal is megmentette Bolívart a merénylettől, másodszorra a csalódott orgyilkosok úgy összeverték, hogy hetekig az ágyat nyomta. Bolívar a sajtónak azt állította, hogy egyedül szállt szembe az ellenséggel - Manuela szerepét elfelejtette megemlíteni. Magánleveleiben hivatkozott Manuelára mint Libertadora del libertador (A felszabadító felszabadítója).  

Bolivar 1830-ban tuberkulózisban meghalt, Manuela ezután száműzetésben élt Peruban, dohányárusításból és levelek fordításából tartotta fenn magát. A férfi semmit nem hagyott rá. Elhagyott férje - aki hivatalosan mindvégig a házastársa maradt - próbálta volna anyagilag támogatni, de ezt még ebben a helyzetében is visszautasította.  67 évesen torokgyíkban halt meg. Sokáig csak Bolívar szeretőjeként maradt meg a köztudatban, ma azonban már a feminizmus előfutáraként tisztelik. 

Manuela Sáenz ecuadori forradalmár, felszabadító felszabadítója.

Manuela Sáenz ecuadori forradalmár, felszabadító felszabadítója.

 

 

Nísia Floresta Brasileira brazil író, fordító, tanár, feminista (1810–1885)

október 12, 2017 - 21:37

A latin-amerikai feminizmus előfutára, az első brazil feminista, valódi neve Dionísia Gonçalves Pinto volt, a történelem írói nevén tartja számon. 21 évesen kezdett írni, cikkeinek gyakori témája a nők tudományos oktatásának fontossága volt.

Jókai Mór: A női honvédhadnagy

március 14, 2015 - 13:02

"Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.

Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

Liliuokalani Hawaii királynő (1838–1917)

augusztus 31, 2017 - 22:43

Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

március 03, 2018 - 19:25

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást.

Lebstück Mária honvédtiszt (1830–1892)

május 05, 2017 - 23:16

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

szeptember 30, 2019 - 23:59

Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Verseiben - Soledad álnéven - a nők helyzetéről, a nemi alapú diszkriminációról és a szexualitásról is írt.  Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, az egyház képmutatásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Életében eszméit ellenkezéssel fogadták, munkásságát igazán csak évtizedekkel halála után ismerték el. 

Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

május 26, 2016 - 22:52

1945. november 18-án az oklahomai Tahlequah-ban született Wilma Pearl Mankiller. Az "Emberölő" családi név egy régi katonai kitüntetésre eredeztethető, amelyet az kapott annak idején, aki megvédelmezte a faluját az ellenségtől.

1956-ban családja az állami indián áttelepítő program keretében elhagyni kényszerült addigi lakhelyét, San Franciscóba költöztek. Az 1960-as években Wilma csatlakozott az amerikai bennszülöttek aktivista mozgalmához, amely abban az időben új inspirációt kapott a harmadik világbeli nacionalista mozgalmaktól és az amerikai emberi jogi mozgalomtól.

„Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó”: George Sand francia író (1804–1876)

április 29, 2017 - 21:24

Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó, szocialista irányregények szerzője, munkásköltők pártfogója és barátja, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, a negyvennyolcas forradalom politikai írója, méltán világhírű alkotó, aki legszebb műveiben a valóság és az ábránd határán lebegő világba vezeti olvasóit, politikai üldözöttek oltalmazója, a nohant-i kastély botanizáló, bölcs és tisztelt nagyasszonya.” - írja róla Dániel Anna. George Sand, a férfi néven író (és ellenlábasai karikatúráin férfi ruhában szerepeltetett) francia írónő, alias Amantine-Lucile-Aurore Dupin 1804. júl.