Wilhelmina Drucker holland feminista (1847–1925)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Wilhelmina Drucker holland feminista (1847–1925)

augusztus 29, 2017 - 21:47

Az első holland feministák egyike, a Gipsy, Gitano, E. Prezcier neveket is használta. Egy varrónő és egy bankár házasságon kívüli kapcsolatából született, szegénységben nőtt fel. Varrónőnek tanult, korán kapcsolatba került a szüfrazsett mozgalommal. Cikkeket írt és beszédeket tartott a kettős mérce ellen. Apja halála után sikerrel beperelte féltestvérét, megnyert örökségéből a feminista mozgalmat támogatta és De Vrouw (A nő) címen újságot alapított. 1889-ben alapító tagja volt a Vrije Vrouwen Vereeniging-nek (VVV, Szabad nők egyesülete), melyet később a Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht (Egyesület a nők jogaiért) névre változtattak. 1893-ban Evolutie'(Fejlődés) címen heti folyóiratot alapított, több könyvet publikált a feminizmusról és a nők helyzetéről.

1917-ben, Wilhelmina Drucker 70. születésnapján Truus Claes festőnő elkészíti a portréját. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A harcművészetekben jártas szüfrazsett, aki a termetes rendőröket is megfélemlítette: Edith Garrud

június 15, 2016 - 13:29

Anyja és apja nem voltak házasok, s ez a tény a korabeli megítélés miatt rányomta bélyegét az 1872-ben született és egy híján 100 évet élt Edith gyerekkorára. A nagynénjénél nevelkedő magányos kislány, hogy elfoglalja magát, rákapott az atlétikára. 1893-ban hozzáment a sportokért ugyancsak lelkesedő William Garrudhoz, s együtt vettek dzsudzsucu órákat egy Londonban tartózkodó japán mestertől, Szadakazu Ujenisitől, majd 1908-ban, amikor tanáruk visszament Japánba, átvették a dodzsó vezetését.

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)